JézusKrisztus Világegyetemre kiterjedő Egyháza

2023.01.05 – Elmélkedés

Mauro (hanganyag átirat)

Olvasmányok: 1Jn 3, 11-21; Zsolt 99; Jn 1, 43-51

Holnap az Úr az emberek előtt való megnyilvánulásának ünnepe van. Tudjuk, hogy az “emberek” szó az egész Világegyetemet jelenti. Érdekes megnézni, hogy a kisgyermek Úr az egész világegyetemnek nyilvánul meg, még a pásztorok is üdvözölték és imádták, de a világegyetem nagy része még csak észre sem vette.

Vasárnap az Úr megkeresztelkedését ünnepeljük, mely a nyilvános küldetésének a kezdete is: Ő maga megy és hirdet. Engem megérint azt látni, hogy a kinyilatkoztatás – ami áthalad és nem függ a szavaktól, ahogy Szent Pál mondja: “S hogyan halljanak, ha nincsen, aki hirdesse az Evangéliumot^[1]”, hanem ott van az a szellembéli kinyilatkoztatás, a szellem erőteljes cselekedete – egy gyermeken, a csenden, az egyszerűségen keresztül történt meg. Három személyt látunk egy barlangban, egy férfit, egy nőt és egy gyermeket és mindennek köszönhetően megváltoztatjuk az életünket, elindul bennünk a hit, mely elvezet, hogy az életünket adjuk, ahogy a pásztorok és azok az ártatlan gyermekek tették, az első mártírok. Már megkezdődött a hirdetés, már elindult az evangelizáció.

Mi a Jézus dicsőséges visszatértére való felkészülés idejében vagyunk, melyben erőteljesen cselekszik szellemben, az Ő második eljövetelében. És mi Jézus Krisztus Egyházaként, az Ő Egyházaként valamilyen módon hívva vagyunk, hogy hordozzuk a mi tanúságtételünket, azt amit mi láttunk, halottunk, megérintettünk, mindarról, melyet Jézus bennünk tett, a kegyelemről. Itt aztán mindig elindul az a dimenzió, melyben folyamatosan hallunk egy népet kérdezni az Urat: “Mit kell tegyünk? Mond meg, hogy mit kell tennünk? Felajánljuk az életünket, a te akaradodat akarjuk teljesíteni.” Aztán amikor az Úr beszél, magyaráz, mikor elmondja, hogy mit kell tenni, mit kell elhagyni, mikor nyíltani beszél, az ember nem teszi meg, sőt, a saját érveivel kibúvókat keres, hogy  ő mutathassa meg, hogy mit is akart mondani Isten, mit kellett volna mondjon, tegyen Isten.

János Apostol levelét olvassuk^[2]. Ez a levél, – ahogy az ő Evangéliuma is – nagy hangsúlyt helyez az Életre, az élet Szerzőjére^[3], a Világ fényére.^[4] A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.” ^[5] Eljöt, hogy egy új parancsolatot hozzon: “Szeressétek egymást, aki szeret, az Istentől van.” Nézzétek, hogy milyen egyszerű…még akkor is, ha olyan sokat akartuk elemezni… “Mindaz, aki szeret, Istentől született. Aki nem szeret, nem ismeri Istent.”^[6] Ma világosan mondja: “Kain, aki a gonosztól volt”^[7] Bárki, aki megöli a testvérét, – de nem feltételnül olyan értelemben, hogy elveszi az életét, megöli egy ítélettel, egy magatartással, egy gondolattal – az nem Istentől van, mert nincs benne szeretet. Szent János aztán elérkezik, hogy azt mondja: “Mindaz, aki Istentől született az nem vétkezhet”^[8]. Mit ért ez alatt? Azt, hogy aki üdvözli Őt (nagyon jól elmondja, nem?), aki hagyja magát megvilágítani, ami azt jelenti, hogy megengedjük, hogy előjöjjön a belső sötétség – mert mindannyiunkban van egyénenként és népként is – aki megengedi az Úrnak, hogy benne működjön, az az Igaztól van nemzve, Tőle, és aki Tőle van nemzve az többé nem vétkezhet. Tévedni fog abban az értelemben, hogy mindenkinek meg vannak a korlátai, hogy ez a megtisztulási út hosszú ideig eltarthat, de többé nem követi el azt a bűnt, hogy ellenálljon Isten művének.

A bűnt – amiben a fény nincs befogadva, hanem megmarad a sötétség – azt akkor követjük el, mikor ellenállunk Isten cselekedetének. Isten világosan beszél hozzánk, világosan megmutatja nekünk, hogy mit szeretne, a testvéren, egy üzeneten, egy eseményen vagy egy élethelyzeten keresztül és mi ellenkezünk. Szent János hozzá teszi: “Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazudunk és hazuggá tesszük őt”^[9] Azt mondani, hogy nem vétkeztünk vagy elkezdeni mentegetni magunkat vagy megnézni, hogy mi az, hazuggá tesz minket. Míg ha megmutatkozunk és azt mondjuk: “tévedtem” akkor egy szószólót nyerünk az Atyánál.^[10]

Minden ISTEN műve: Ő nemz minket, erőt ad nekünk, hogy Isten gyermekeivé válhassunk, de neki van meg az az ereje. Nekünk nincs és nincs egy olyan módszer, mely által a birtokába kerülhetünk, nincsenek módszerek. Itt semmire sem képes sem az ezotéria, sem a szabadkőművesség, sem a módszerek. Itt minden Isten cselekedete és ha hagyjuk szabadon cselekedni akkor új teremtmények vagyunk. Nincs hierarchia, nincsen varázsló, sem teológus, csakis az Igaz. Továbbra is Szent János azt mondja: “Az a bűn, amikor ellenállunk Jézus cselekvésének, annak a cselekvésnek, aminek senki sem tud ellenállni, mert Istennek semmi sem lehetetlen”, de mégis egy bűn, mert mi vagyunk az egyetlenek, akik ellen tudunk állni. Ha engedjük cselekdeni, akkor nincsen semmi olyan elkövetett bűn, bármilyen bennünk lévő borzalom, amit Ő ne győzne le, nem szeretne legyőzni, amit ne győzött volna már le.

Az utóbbi időben többször előfordult velem, hogy azt hallottam nem igazán vallásos személyektől, – sőt, némelyikük ateistának mondja magát – hogy nem törekedtek a hitük elmélyítésére, mert nem látnak semmilyen különbséget sem a keresztények és a nem keresztények között, ami így is van. Azt mondják: Mindenki ugyan úgy viselkedik. Különböző szavaik vannak, de aztán a konkrét dolgokban ugyan úgy cselekszenek. Mindenki védekezik, mindenki a saját érdekeit keresi, ha tehetik felülkerekednek rajtunk. Keresztények vagy sem, mind ugyanolyanok.” Mit jelent ez, mit mutat számunkra? Nem látnak különbségest és sajnos sokszor igazuk van, pontosan azért, mert az Úr, a Fény, az élet Szerzője nem szabad és nem az számít, hogy te Istenről beszélsz, hogy megtöltöd a szád Istennel, az Evangéliumot, Szent Ferencet, Jézus Krisztust, a Szűzanyát vagy az üzenetet idézed. Isten gyermeke vagy és ha az Úr szabad benned, akkor más vagy, ha nem, akkor ugyan olyan vagy, mint mindenki más. Sőt, én hozáteszem, hogy Szent Ferenc leszidta azokat a szerzeteseit, aki állandóan az Evangéliumot vagy a szenteket idézték, azt mondva: “Nektek úgy kell élnetek, ahigy Jézus élt, úgy kell viselkednetek, ahogy az a Szent és Jézus viselkedett és nem állandóan idézni őket. Mikor megnevezitek Jézust – Jézus ezt mondja, Jézust azt mondta, a Szent ezt mondta, ezt tette – és nem tesztek, hasonlóan, akkor bűnöztök.” Ő Assisi Szent Ferenc volt, aki szidott.

Nézzétek, hogy egy nagyon erős cselekedet zajlik ebben az időben, mindig is volt, de most sajátos módon közeledik a csúcsához, egy cselekedet, mely meg akarja kérdőjelezni Jézus Krisztust az istenségében és az emberségében. Egy cselekvés, melynek megfelel az is, ha megsemmisíti a tényt, hogy Jézus igaz ember vagy az is, ha megsemmisíti a tényt, hogy Jézus Isten Fia, mert Jézus A Krisztus, Isten megtestesült Fia és pont ebben a dimenzióban lehet keresztény gyermekekké válni. Megpróbálni megingatni ezt a két dolgot vagy azért, mert túl spiritualizáljuk, vagy ezzel szemben csak a Názáreti Jézussá fokozzuk le az még kényesebb, valódi eretnekség, az ajtó megnyitása a sötétség számára, nem a világosságnak. Ami aztán helyet foglal bennünk, akár akarjuk, akár nem, mert ez valóban az elsődleges és a romboló energia közötti csata és nagyon kényes. Ezeken a vitákon keresztül születnek – ahogy mondta Szent János – az antikrisztusok, akik megtagadják a Fiút^[11] és így nem rendelkeznek az Atyával sem vagy fordítva.

A Jézus központúság, Jézus cselekedete megadja az erőt mindazoknak, akik üdvözlik őt, hogy Isten gyermekeivé váljanak.^[12] Épp ez a társmegváltói cselekvés – mely a kereszttel valósul meg, de folyamatosan fényt hoz a sötétségbe mindannyiunkban – Jézus cselekedete, de egy szentháromságos cselekvés, mert ott van az Atya, a Fiú és a Szentlélek cselekedete és – én hozzá teszem – Szentséges Szűz Mária cselekedete, aki ebben a pillanatban Jézussal együtt nemzi Isten gyermekeit.

Ez az Egyház, az Ő Egyháza és tőlünk, az Egyházától pont ennek a cselekedetnek az életben tartása van kérve. Úgy tűnhet, hogy fársztunk, hogy egyértelmű, már átélt, furcsa dolgokat mondunk, de egyedül ezek azok a dolgok, amik meg tudják változtatni a történelem menetét, amelyek meg tudják oldani az emberiség valódi problémáit. Az összes többi dolog az nem más, mint fecsegés, emberi cselekedetek, még helyesek is, de ha nincs mögöttük ez a szellem, akkor feleslegesek, időpocsékolás.

Ily módon átalakítva lenni Jézus munkatársaivá tesz minket, az egész Egyház és a rendkívüli eszközök^[13] munkatársaivá, a világ megváltoztatásáért, a történelem újra írásáért. De a mi tanúságtételünk az pont az, hogy azt mondjuk, hogy bennem, bennünk a fény ragyog és felfedte a sötétséget, nem azt mondjuk, hogy a sötétség nem fogadta be, nem! Felfedte őket és így át tudtuk adni azt a sötétéget. És átadva azt a sötétséget pappá válunk a királyi papságunkban, apostollá és hirdetjük minden embernek ezt a cselekvést. A megváltás eszközévé váltunk.

Azt mondtam, hogy vasárnap elindul Jézus nyilvános küldetése. Elmélkedjünk sokat azon, hogy mi is a mi keresztségünk. Igaz: a keresztség lemossa minden bűnünket, az áteredő bűnt, beilleszt minket az Egyházba, de ettól a pillanattól kezdve a Teste részei vagyunk és olyanokká válunk, mint Ő, van egy küldetésünk. Azaz nem azért keresztelkedünk meg, hogy jól legyünk, hogy rendbe legyünk: azért keresztelkedünk meg, – bocsánat, de ki kel mondanom – hogy harcba lépjünk a gonosszal, hogy tanúkká váljunk, mártírokká, “Alter Krisztus”-sá, szentekké, boldogokká. Ez a lépés vár minden megkereszteltre.

Kérem Szentséges Szűz Máriát és Szent Józsefet, hogy vezessenek minket a holnapi nagy ünnepben, ahol az egész világegyetemnek való kinyilatkoztatásra emlékezünk és a közösségre az egész Világegyetemmel. Ébresszenek fel bennünk minden, kereszteléskor kapott kegyelmet, az identitásunkat és a küldetésünket, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

 

^[1] Róm 10, 14-15

^[2] 1Jn 3, 11-21

^[3] 1Jn 1, 1-3

^[4] Jn 8, 12; Jn 9,5

^[5] Jn 1, 8-11

^[6] 1 Jn 4, 7-8

^[7] 1 Jn 3, 12

^[8] 1 Jn 3,9; 5,18

^[9] 1Jn 1, 10

^[10] 1Jn 2,1

^[11] 1Jn 2, 28-23; 1Jn 4, 1-3;  2Jn 1, 7-11

^[12] Jn 1,12

^[13] A rendkívüli eszközök témájának elmélyítéséért az “Isten rendkívüli eszközei” rovat felkeresését javasoljuk, a www.azujteremtesfele.com weboldalon