Szent Rafael Arkangyal 2008. június 22-i üzenete

részlet az „Újraírni a Történelmet – Stefania Caterina – I. kötet – Isten gondolatában” című könyvből

„A Szentírás mély értelme az ember szellemének a Szentlélekre és a rábízott küldetésre való nyitottsága mértékében tárul fel az ember előtt. Mindannyiótoknak van egy küldetése, senki sem kivétel, mert része az identitásotoknak. A szellemi utatokon való fejlődésetekkel párhuzamosan és az Istennek való átadottságotok mértékének arányában, fokozatosan tudatosodik bennetek a küldetésetek. Sajnos sokan visszautasítják Istent és ezért sosem tudatosodik bennük a velük kapcsolatos isteni terv, így a saját, emberi és személyes élettervüket követik, figyelmen kívül hagyva az identitásukat és sosem érik el a teljességet, annak ellenére, hogy néha emberi sikereket érnek el a vállalkozásiakban. Tele van a Föld az ilyen emberekkel. Aki ezzel szemben felajánlja az életét Istennek, megismeri a küldetését, egyrészt azért, mert felfedik előtte, másrészt azért, mert Krisztus gondolata elvezeti, hogy egyre jobban felfedezze a valódi identitását, mely létezésből és cselekvésből áll.

Az az ember, aki eldönti, hogy Istennel éljen és részt vegyen a megmentő művében, megkapja a „hozzáférési kulcsot”, hogy beléphessen az Írás mély értelmébe. Krisztus gondolatától kapja meg, mely annak az embernek a szellemében cselekszik, aki felajánlja magát az Atyának. Jézus Krisztus Isten Bölcsessége, ha neki adjátok magatokat, ő nektek adja magát, és nektek adva magát, nektek adja a benne lévő isteni tudást.

Mi a Szentírás mély lényege? Az, ami elvezet benneteket, hogy felismerjétek Isten tervét az egész emberiség számára, a dicsőség tervét, mely a minden dolog Krisztusban való összefoglalásán keresztül teljesül be. Ez a terv hitelesen van megírva a Bibliában, az Ó- és az Újszövetség oldalain keresztül árad;[1] mindannyiótok élete és küldetése egyetlen mozaik darabjaiként van elhelyezve benne. Nem tudjátok teljes mértékben bevinni az életetekbe Isten igéjét, ha előbb nem értitek meg Isten tervét az egész világegyetem számára. Ahhoz, hogy elérkezzetek ehhez, más szemekre van szükségetek a Biblia olvasásához. Azokra a szemekre van szükségetek, melyeket Isten ad nektek, hogy olvassátok Isten népének a történetét a századok során; ebben észrevehetitek az isteni terv nyomait, mely be kellett volna teljesüljön Jézus Krisztus Földre való eljövetelével az egész világegyetem javára. Jézus Krisztus eljött, de az emberiség nagy része visszautasította és visszautasítja a mai napig. Így Isten terve rejtve maradt sokak szemei előtt és az emberiségetek nagy része figyelmen kívül hagyja az eredetét és a sorsát. Belép az egzisztenciális ürességbe, mert nem találja a helyét, nem tudja, hogy hova helyezze magát; hiányzik az a vezető szál, mely összeköt mindent és értelmet ad mindennek.

Isten nektek adta a Szentírást és a hozzáférési kulcsot; szeretné, ha megértenétek az eredeteteket és a sorsotokat. Mindazonáltal nem tudtok semmit sem megérteni Jézus Krisztus nélkül. Nélküle megálltok az írott értelemnél, ahogy az sokakkal történik. Az Evangéliumból tudjátok, hogy Jézus megnyitotta az Emmaus-i tanítványok elméjét, hogy megértsék az Írásokat, és az Atya aktuális tervét a Fia halálán és feltámadásán keresztül[2]. Nektek is szükségetek van az Úrra, hogy megnyissa az elméteket. Ez akkor következik be, ha felajánljátok magatokat Jézusnak Mária Szeplőtelen Szívén keresztül és egyesültök Vele. A Krisztussal való egység megnyitja az ajtót a Szentlélek cselekvésére, aki rávezet az igazságra és megnyitja a szellemeteket Isten és az igéjének megismerésére.

Mielőtt a Bibliát olvasnátok, imádkozzatok a Szentlélekhez, hogy bejuttasson titeket mindannak a mélységébe, amit olvastok. Észre fogjátok így venni, hogy minden szó – akkor is, ha gyakran újra olvassátok őket – minden alkalommal új és váratlan vonatkozásokat fog nyerni az életetek és a küldetésetek számára. Segíteni fogjátok magatokat és a többieket, mert a Biblia az a prófétai könyv, mely tartalmazza mindannak a nyomait, ami volt, van és lesz.

Ha hiányzik a Krisztussal való egység, mely az ő halálában és feltámadásában való részvétel által valósul meg, akkor Jézus nem tud teljes mértékben hatni bennetek, a tudásával és a gondolatával. Istennek megvan a saját tudománya, melyet az ember Isten megismerésén keresztül kaphat meg, a tudomány és Isten megismerése együtt haladnak. Ha hiányzik a csatlakozás Krisztus életéhez, akkor hiányzik Isten tudománya is, és Jézusnak korlátoznia kell a cselekvését abban a személyben, mert tiszteletben tartja mindenki szabadságát.

Ha hiányzik Isten tudománya és bölcsessége, az ember a saját fejével érvelve helyezi magát az Szentírás elé és más dolgokat vesz ki belőle, mint ami oda van írva. Jól tudjátok, hogy milyen értelmezések születtek a századok során az Isten Szellemétől távol álló emberek fejéből. Micsoda tragikus következmények, micsoda akadályok az emberiség fejlődése előtt! A Szentírást „helytelen fegyverként” használták a bántásra, sújtásra, aminek nem szabadna megtörténnie. Ennek következményeként sokan megbotránkoztak és hátat fordítottak a hitnek. Az ilyen magatartásokat semmiképpen sem Isten igéje ihlette, hanem Isten igéjének helytelen értelmezései, értetlen emberek művei. Ez történik a ti napjaitokban is, minden alkalommal, amikor az emberek ragaszkodnak a saját értelmezéseikhez a Szentírásról. Mentesek Isten tudományától és bölcsességétől, távol a Szentlélek cselekedetétől, mert nem adják magukat teljesen Krisztusnak. Ezért nem tudják felfogni a Szentírás mély értelmét és sosem fedezik fel Isten megmentő tervét. Azt hiszik, hogy ismerik Isten terveit, de becsapják magukat, a tökéletességig idézik az Igét, de nem élik meg, mások vezetőivé és mestereivé teszik magukat, de a tudatlanságban maradnak.

Aki nem szeretne Krisztussal egységben lenni, az nem tud hasznot nyerni a Szentírásból, bármennyire is állítja, hogy ismeri. Emlékezzetek Jézus drámai szavaira a Júdeaiaknak: „s az ő igéje nem marad meg bennetek, mert nem hisztek annak, akit ő küldött. Vizsgáljátok az Írásokat, hiszen azt gondoljátok, hogy azokban van örök élet számotokra. Éppen azok tesznek tanúságot rólam; mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.”[3]

Megáldalak, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében”

[1] 1Kor 2,7-8

[2] Lk 24,13-34

[3] Jn 5, 38-40