Szűzanya üzenete, 2015.09.12 – Mária neve

„Kedves gyermekeim,

Szeretnélek megáldani benneteket ezen a napon, amelyen a nevemre emlékeztek. Mondom nektek, hogy nem sokan vannak olyanok manapság, akik emlékeznek a nevemre, sajnos még az Egyházban sem; de én azt szeretném, hogy a nevem egyre világosabb legyen számotokra. A nevem nem egyszerűen Mária: az én nevem Anya és ti tudjátok, hogy ki is egy anya. Tudjátok, hogy az ember mindig az anyát hívja, élete utolsó napjáig, az utolsó lélegzetéig. A veszélyben, a szenvedésben, a halálban az anyát hívja segítségül. Ez az a név, mely mindig biztonságot, segítséget és szeretetet ad, mert az anya az, aki mindig mellettetek van és elkísér benneteket az út során. Ha egy földi anya ilyen gyengéd és ilyen áldozatra kész tud lenni a gyermekeiért, akkor én mennyivel inkább gyengéd vagyok hozzátok.

Ti nem vagytok tudatában, hogy mennyire törődöm veletek és mennyi könnyet hullatok, amikor a gyermekeim elvesznek, amikor eltávolodnak tőlem. Aki anya, az meg tudja érteni, hogy mit jelent, amikor egy gyermek a téves úton jár és elveszik. Képzeljétek el tehát az én fájdalmamat.  De örvendezek is mindazokért, akik mellettem szeretnének lenni és próbálom mindig közölni veletek az örömöm. Ha a közelembe maradtok, ha szerettek, ha a valódi nevemen hívtok, amely Anya, Isten és a ti Anyátok, akkor mindig érezhetitek az örömöt, mely a Szívemből árad értetek. Egy tiszta öröm, melynek semmi köze sincs a világ örömeihez; egy öröm, mely életet ad, mert Isten öröme.

Gyermekeim, a világ egyre kevésbé ismeri ezt az örömöt, mert eltávolodott az Urától, az Istenétől, a Teremtőjétől. Könyörgöm gyermekeim, segítsetek! Segítsetek visszavezetni Istenhez a Tőle távol lévő gyermekeket. Nem kérek nagy dolgokat tőletek csak azt, hogy szeressétek Istent minden és mindenki felett, hogy helyezzétek az életetek központjába és adjátok meg nekem a lehetőséget, hogy szeresselek és vezesselek titeket az úton, melyet jobban ismerek nálatok; az úton, melyet a Fiam végig járt a földön és melyet én is végig jártam Őt követve.

Gyermekek, megtapasztaltam a fájdalmat a Kálvárián: amikor a Fiammal találkoztam a tekinteteink találkoztak a fájdalomban, a tiszta fájdalomban. Létezik egy tiszta fájdalom, gyermekeim, mely Jézus fájdalma, egy fájdalom, ami megvált és felemeli a teremtményeket. Viszonzom minden szenvedő gyermekem tekintetét, úgy, ahogy Jézus tekintetét viszonoztam a Kálvárián, és azért vagyok itt, hogy kérjem tőletek: gyermekeim, segítsetek! Segítsetek megmenteni a lelkeket, mert sok gyermek többé rám se tekint és így nem tudom viszonozni a tekintetüket. Félnek tőlem, kinevetnek, sértegetnek, káromolnak, de nem néznek rám.

Szükségem van egy népre, mely az én nevem hordozza és anyai szeretettel tudja szeretni Isten minden gyermekét. Ezt kérem tőletek ebben a nehéz, sötét és kemény időben. Ne vesszetek el az élet kis dolgaiban, ne vesszetek el az érzelmeitekben, ragaszkodásaitokban, a szükségleteitekben. Isten mindent meg tud tenni értetek, mert Isten nagyobb minden szükségleteteknél, minden kívánságotoknál. Adjatok mindent a Fiamnak, adjatok mindent nekem és mindenetek meg lesz.

A szeretet, ha valódi szeretet, akkor az a teljes ráhagyatkozás. Amikor a teremtmény szereti Istent fenntartás nélkül ráhagyatkozik. Ezt az ráhagyatkozást kérem tőletek, mely a szeretet gyümölcse, nem kérek mást. Ha teljes mértékben az Úrra és rám fogtok hagyatkozni, akkor csodákat fogtok látni az életetekben és látni fogjátok megvalósulni a csodákat körülöttetek.

Megáldalak benneteket és szeretlek titeket, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”