Nagypéntek

Mauro (hanganyag átírat)

2021.04.02

„Ma Jézus felmenetelét szemléljük a Kálvária hegyre. Szent Ferenc azt mondta az üzenetében[1], hogy ő erőt nyert abból, hogy Jézus Kálvária hegyre való felmenetelét szemlélte. Erőt nyert, mert Jézus szeretete és ismerete fokozódott benne; egyre jobban látni tudta a Tiszta Szeretetet, mely azon a napon örökre átalakította a történelmet: egy Szeretetet, mely olyan nagy, hogy sosem lesz többet olyan nagy. Ebben az ismeretben, ebben a Tiszta Szeretetben, Szent Ferenc találkozott az Atyával a Szentlélekben.

Nagypénteken nincs szentmise, de Jézus Maga celebrál a Testén.

Azt mondhatjuk, hogy ezen napok olvasmányaiban a szövetség megújulását szemlélhetjük; Jézus hűségén keresztül újul meg az Atya irányába. Tegnap hallhattuk János Evangéliumában[2], hogy Jézus megdicsőült az Utolsó Vacsorán, mert tisztában volt vele, hogy teljesen az Atyához tartozott és hogy megtett mindent, amit az Atya kért Tőle, mindazt, amit az Atyától hallott. Hallottuk, hogy az Atya örvendezett és megadta neki a kegyelmet, hogy szembe tudjon nézni a Kereszttel, hogy beteljesítse a Húsvéti utat, hogy véghez vigye a megváltást. Így Jézus az Atyához engedelmesen élt harminchárom évig, de keresztül kellett haladjon ezen az úton, hogy megadja a teljességet.

Ebben a három napban, tegnap estétől kezdve, érezhetjük, hogy hogyan megy egyedül keresztül rajta. Az apostolok szeretik Őt, de emberi módon. Jézus ezt mondja: „a lélek ugyan kész, de a test erőtlen”[3]; erőtlen olyan értelemben, hogy a szeretetük még keresztül kellett haladjon a Kereszt szűrőjén. Jézus egyedül merült el az Atyában és azt mondhatjuk, hogy a halálig engedelmes volt. Magára vette emberi természetünket, de ez az emberi természet lázadni kezdett ellene; felül kellett kerekednie az emberi természetén. Még a teremtés is úgy tűnt, hogy ellene cselekszik: gondoljatok a hőségre, a lázra, mindarra, amit el kellett szenvednie, egyedül.

Csak Szűz Mária kísérte el, de a saját útjának végig járásával kísérte. Ő is egyedül volt; Ő volt az egyetlen, aki hitt a feltámadásban; ő volt az egyetlen, aki megértette és szemlélte azt az utat. Neki is felül kellett kerekednie az emberségén – képzeljétek el egy Anya fájdalmát, akinek ilyen próbát kellett elviselnie. Felül kellett kerekedjen rajta. Tehát, mikor azt mondjuk, hogy „Jézus elmerült az Atyában”, akkor hozzá tenném, hogy „Mária is elmerült az Atyában” Azt mondhatjuk, hogy ahhoz, hogy felülkerekedjenek az emberségükön, szükségszerűen kiléptek az emberi dimenzióból. Szemlélték az Atyát, az Atya előtt álltak, az Atyát keresték; az Atyát, aki abban az időben valahogy elérhetetlen volt. Azonban mindketten hűségesek maradtak; Tudtak és hittek: ez a hűség. Ők az új Ádám és Éva. Nézzétek az Új Szövetség, az örök szövetség akkor született, Jézus és Mária hűségén keresztül: az Új Szövetség a Vérében, igen, de Jézus egy emberi teremtménnyel együtt kötötte meg az új szövetséget a Vérében: Szentséges Máriával. Mindkettőjük hűségére szükség volt Isten irányába, a hitre, mely mindannyiunkat megváltott.

Jézus nem tudta volna egyedül megújítani a szövetséget, valakivel együtt kellett tegye, Szűz Máriával, ahogy Szent József mondta nekünk.[4] Mindketten az identitásuknak megfelelően cselekedtek és mi megértjük ezt, mikor a Szenvedést hallgatjuk, de amiatt is, amit tudunk, az identitásuknak megfelelően cselekedtek, férfiként és nőként: a férfi papság, az Utolsó Vacsora, az Apostolok és Áldott Szűz Mária papsága, az Ő egyediségében és identitásában. Őt nem ostorozták és korbácsolták meg kívülről, de mindent érzett a testében. Ebben az értelemben is egy új szövetséget alapítottak, az Új Ádám és az új Éva. Ők egy új valóság: Atya és Anya Istenben.

Végezetül mindannyiunkat meghívom, hogy szemléljük a Szenvedést, hogy a tudásunk és szeretetünk növekedhessen ma bennünk, ahogy Szent Ferenccel is történt. Legyen az identitásunk is egyre világosabb mindannyiunk számára, mind egyénként és népként is; Egyházként. Mindenek felett, legyen egyre világosabb számunkra, hogy a Társmegváltó gyermekei vagyunk és emiatt nekünk is ezt az utat kell járnunk.”

[1] Lásd Szent Ferenc üzenete, 2012.09.17, „Isten Tiszta Szeretete”

[2] Lásd Jn 13,1-15

[3] Mt 26,41

[4] Lásd Szent József üzenete, 2021.03.18, „Mária, az Új Asszony”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s