2021.02.13
Tomislav atya – Hanganyag átírat
„Kedves Fivéreim és Nővéreim; ma a Megváltás Misztériumáról szeretnék beszélni nektek és az Egész Világegyetemre kiterjedő Egyházként megünnepelni, mint ahogy a tavalyi évben és Karácsonykor is, sajátos módon részt venni Isten életében. Most, következő szerdán belépünk a Nagyböjtbe. Megkezdődik a Megváltás Misztériuma ünneplésének időszaka, mely a Mennybemenetellel fog véget érni, a Szentháromság ünnepén, ahol Isten Fia, a Megváltó vissza fog térni az Atya dicsőségébe. Tehát ez a folyamat, hogy megéljük ezt a misztériumot. Szeretnék bizonyos pontokat ajánlani, melyek segítenek eligazodni ebben a Nagyböjti időszakban, aztán a papok, akik közel állnak hozzátok, majd kísérni fognak.
Induljunk el a hatodik vasárnap B ciklusának olvasmányaitól. Az első olvasmány Mózes harmadik könyvéből, a leprásról beszél.[1] Annak az időnek a mentalitásában a leprás nem csak betegnek, hanem bűnösnek is minősült, mert a leprát a bűn következményének tekintették. A leprást kizárták az Isten népével való kommunióból; magára maradt, elválasztva, kegyelem nélkül kezelve.[2] Márk evangéliuma bemutatja egy leprás meggyógyulását, aki Isten előtt térdelve kiabált: „Ha szeretnéd, meggyógyíthatsz” Miért kiabált? A szíve mélyéből kiabált, mert tudatában volt a spirituálisan benne lévő gonosznak, és Jézus megindulva válaszolt: „Igen, akarom, gyógyulj meg!” és az ember meggyógyult. Aztán Jézus megtiltotta neki, hogy kövesse őt, beszéljen róla, tanúságot tegyen, de ő mindenhol hirdette Isten kegyelmét.
Láthatjátok ezeket a részleteket, hogy mennyi mindenre szükség van, hogy kibontakoztathassuk a Megváltás idejét: a mi személyes, és az egész emberiség kollektív tudatossága: ha el vagyunk szakadva Istentől, az életünk veszélyben van. Tudatában kell lennünk, hogy mindannyian együtt járjuk az utat az új teremtés felé, a Megváltás felé, Jézus Krisztuson keresztül, a Szentlélek erejében; Isten dicsőségéért élünk, már itt a Földön, hogy eljussunk az égi kegyelemhez. Szent Pál azt mondja: az utánzói vagyunk, mint ahogy ő Krisztusnak és tegyünk meg mindent Isten dicsőségéért: „Tehát, akár esztek akár isztok, vagy bármit tesztek, mindent Isten dicsőségéért tegyetek”[3]
Az alapvető viselkedés tehát ebben az időben felemelkedni, Isten dicsőségéért élni, tudatában, hogy Isten közöttünk van a Fiában, Jézus Krisztusban, a világegyetem Királyában. Ha mi készen állunk, mint ahogy az a leprás, hogy át legyünk alakítva és elvezetve Isten dicsőségébe, Jézus ezt mondja: „Igen, akarom, gyógyulj meg!” Természetesen, ez egy sajátos gyógyulás, egy jel, de nekünk van egy folyamatunk, ahogy minden született életnek van egy folyamata, a szabadságában, hogy éretté váljon és elérje a teljességet. Ez a nyomvonala ennek a szentmisének, a Nagyböjt misztériumának, a Húsvéti időnek; a győzelem felé irányulva, Isten dicsősége felé, ami a mi dicsőségünk is, a Feltámadás és így az egész emberiség felé tudjuk irányítani ezt a fényt és kegyelmet.
Amikor a Hit Misztériumát ünnepeljük, akkor a megmentés emlékét ünnepeljük. Mi is ez az emlékmű? Tudjátok, hogy Isten képmására lettünk teremtve, de nem csak a képmására, hanem a hasonlatosságára is. A képmás, ami előttünk van, az az emléke annak, amik voltunk. A hasonlóság az az, hogy hasonlóan hassunk Istenhez. Tehát minden emlékkép tartalmazza a megváltás emlékművét. Látunk nagy emberi tragédiákat is a társadalomban; néhányak hősöket ünnepelnek, mások ítéletvégrehajtókat. A sajátos ünnepélyeken, például karácsonykor, amikor a családok összegyűlnek és érezzük Isten jelenlétét, sokszor történnek öngyilkosságok, ön-bántások, különösen szenvedő gyermekek esetében. Ma, a járvány idején, ez gyakran előfordul.
Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy bennünk, az emlékeinkben olyan energiák vannak, melyek egymással szembe kerülnek: az egyik az életadó ősenergia, a másik pedig a romboló energia. Néhány emberben a rossz események emléke negatív energiát ébreszt fel, mely túlterheli őket. Az eredendő bűntől kezdve, a Föld körbe van véve ezzel a romboló energiával és ezért a mi emlékünk, ahogy arról a hűséges testvérek is tanúságot tesznek, nagyon le van csökkentve. Tehát a megváltás emléke sem tud dinamikusan kifejeződni, úgy, ahogy Isten kigondolta. Elvesztettük az emlékképét annak, amelyek egykor voltunk, melyet Isten nekünk akart adni, azaz az Ő Életét és a részvételt az Ő életében. Elvesztve a memóriát, elvesztettük azt a kegyelmet is, hogy Istenhez hasonlóan hassunk és elnyom minket a negatív energia.
Ez az idő Krisztus sajátos jelenlétének ideje, mint ahogy meghirdettük, az Ő közbenső eljövetelének ideje, hogy felkészítsen a dicsőséges eljövetelére. Az Ő jelenléte egyre erőteljesebb lesz egy népen belül, mely belülről át lesz alakítva és feltámasztva és elvezetve az új teremtés felé. Azok, akik bezárkóznak, visszautasítva a kegyelmet, Krisztus Király megmentését, elsüllyednek abban a negatív energiában. Ez az a Törvény, mely irányítja az életet, a Földet és az egész Világegyetemet.
Mit kell tennünk? Ezekben az években minden meg van világítva nekünk. Mindenekelőtt az út, mely a Szentháromság bennünk lévő cselekedetében való részvétel: az életfelajánlás Jézus Krisztusnak, Mária Szeplőtelen Szívén keresztül, hogy részt tudjunk venni a Szentháromsági életben. A mi folyamatunkban lépéseket tettünk Mária, a Mi Édesanyánk, Társmegváltónk, az új teremtés Édesanyja és Királynője Szívén keresztül. Ezek nem címek; ez az életünk rábízása Édesanyánk és Királynőnk erejére, hogy részt vegyünk az Anya királyságában és mindenhatóságában, Társmegváltó Isten kegyelméből és a döntésében, hogy használni tudjuk mindazt az erőt, melyet Isten adott, hogy nemzzen és kísérje Isten gyermekeit. Egy hét múlva, többé kevésbé, 21-én, a Társmegváltó tiszteletére fogunk celebrálni, mint ahogy az egész világegyetembeli Egyház. Hétfőn, 22-én Szent Péter katedrálisa, a Társmegváltó megnyilvánulásának évfordulója lesz a mi házainkban és a néppel ünnepelni fogjuk ezt az igazságot és felajánlani hálánkat Istennek ezért az ajándékért. Az Anya és Társmegváltó felkészített erre az évre, Jézus közbenső jelenlétére közöttünk.
Mit fog Jézus tenni ebben az évben? Ha hajlandóak vagyunk a lepráshoz hasonlóan elismerni, hogy gondjaink vannak, amiket meg kell oldanunk, hogy ennek az emberiségnek meg kell változnia; megtalálni az utat, hogy Istennel találkozzunk, Istennek éljünk, akkor az Úr mélyen hatni fog bennünk, mint ahogy hatott Szent Péterben, Szent Jánosban és minden apostolban. Előre vezetve minket, hogy meg tudjuk tapasztalni a Feltámadt Krisztusnak az erejét. Aztán az evangelizáció érett gyümölcsként fog jönni, mely hív minket, hogy megkóstoljuk, mert jót tesz nekünk. Az életetek képes lesz kiárasztani ezt az életet a Földön. Ez az egyetlen módja annak, hogy kilépjünk ebből a járványból, minden járványból, a spirituálisból is.
Jézus Krisztus Egyháza meg kell értse belülről, hogy ez az az út, mely gyorsan elvezet az új teremtés felé; ugyanakkor felelősséget kell vállalnunk minden Isten gyermeke érdekében, akik be szeretnének lépni az új teremtésbe. A mi nyitottságunkkal Krisztus felé, ahogy Szent Pál mondja, „Legyetek utánzóim, ahogy én Krisztusé vagyok” el vagyunk hívva, hogy nyitottak legyünk, hogy ez a Nagyböjt átalakítson minket, hogy Ő legyőzhessen minden gonoszt, egészen addig a gonoszig, mely öngyilkossághoz vezethet. Isten nem hoz halált, Lucifer vezette be a halált. Jézus le fog ereszkedni mindannyiunkba és közénk, hogy meggyógyítsa, ami még beteg bennünk, hogy elérhessük Isten tiszta képét az életünkben, képessé téve minket, hogy legyőzzük a gonoszt és a halált és énekeljük az életet.Tehát a Nagyböjti utunk nem Krisztus Szenvedése szemlélésének irányába fog menni, hogy sirassuk magunkat, hanem haladni Vele, meglovagolva minden hullámát a gonosznak, győztesekként. Utána az egész teremtés fel fog szabadulni.
Jézus jelenléte közöttünk hordozza azt a kegyelmet, hogy részt tudunk venni a Szentháromság hatalmas akciójában bennünk. El lett nekünk mondva, az ő egyetlen Egyháza által az egész világegyetemben. Emlékezzünk, mit jelent számunkra Isten Édesanyja: közöttünk van, mellettünk. Az egész világegyetembeli Egyház mellettünk van: a szentek, a hűséges testvérek, a Tisztítótűzbeli lelkek, az élő testvérek a Földön és a Világegyetemben; mindannyian az Egyházban ebben az évben különlegesen fogják ünnepelni ezt a húsvétot, Krisztus jelenlétével és mi részt vehetünk ebben a kegyelemben. Mit kell nekünk tenni? Megnyílni, hagyni, hogy az Úr beszéljen hozzánk, hogy megváltoztasson, hogy átalakítson, hogy képessé tegyen, hogy szemléljük Isten arcát és befogadni, mint az angyalok, az életet, mely elkezd keringeni bennünk és közöttünk. Végül ez az élet, a mi életünk túlfolyik és elkezd megnyilvánulni másoknak.
Ezek a konkrét szempontok, melyekre figyelhetünk. Az első kérdés: meg akarsz teljesen gyógyulni? Az alapokig? A leprás tudatában volt, kiabált: „Ha akarsz, meggyógyíthatsz.” Bennünk ott kell legyen ez a kiáltás, ez az ima, ez a vágy, hogy az Úr kinyilváníthassa mindazt, amin keresztül kell mennünk vele és legyőzni a romboló energiának a forrását magunkban, mely az önroncsoláshoz vezet minket, mert nekünk részt kell vennünk abban az átalakulásban, hittel. Hogyan tudunk? Egy dolog biztos, aki végig szeretné járni ezt az utat, nem tud megelégedni a szavalásokkal, a megszokásokkal, melyeket a vallás iránti elköteleződés miatt tesz. Az élő Krisztussal kell kapcsolatot teremteni, akihez hozzá tudunk férni és megérinteni: „Ha akarsz, meggyógyíthatsz”. Mikor őszintén kéritek, akkor Ő már ott van: „Akarom!” aztán a saját módján fog cselekedni, az előre látott időben, fokozatosan, mint egy apa és egy anya, akik elkísérik gyermekeiket a növekedésükben.
A másik dolog, az ez: meg kell találnotok az időt az Evangélium, a Szentírás szavainak olvasására, a meditációra. Részt kell vennetek Isten Igéjében, mely leereszkedett ebben az időben, a hűséges testvérek, a szentek, az angyalok, Szentséges Mária, Jézus Krisztus, a Szentlélek és az Atya által. Ezek az üzenetek nem személyes, privát üzenetek: az egész világegyetembeli egyház beszél Isten minden gyermekéhez, közvetítve a tapasztalásait, erejét, a kegyelem energiáját, ahogy Szent Mihály teszi, az angyalokkal együtt: mind elkötelezettek körülöttünk.
Tehát azok a szavak, melyeket a Szentháromság Egy Isten és az egész Egyház kifejezett ezeken a megnyilvánulásokon keresztül, élőek körülöttünk és élő a jelenlévő Egyház, velünk élve ezekben az időkben. Meditálva és megtapasztalva mindezt, be tudunk illeszkedni az egész világegyetem egyházaként ebbe az útba, befogadva és összegyűjtve minden jót az elmúlt évezredből, mert Isten gyermekeihez tartozik és ez a jó ki fog fejeződni az egész Földön, mindenkinek. Mindannyiunkra vár, hogy felvegyük ezt a hozzáállást.
Van néhány praktikus pont: ma a fizikai zavargásokról beszélünk a családokban a járvány miatt. Ha ti elköteleződtök, hogy felébresszétek a gyerekeitekben, a családjaitokban ezt a kapcsolatot az élő Istennel, az egész világegyetemre kiterjedő Egyház meg fog jelenni az otthonaitokban, a családjaitokban és érezni fogjátok a kegyelmet. A gyermekitek fel fognak ébredni az életre, nem az öncsonkolásra. Ez az a pillanat a keresztények számára, hogy minőségi ugrást tegyenek a szükségleteik és a kötelességeik miatt a kétségbeesettek irányába, akik nem tudják, hogy hogyan lépjenek ki a szenvedéseikből.
Nem azt mondom, hogy szerzetesek legyetek, hanem találjatok időt a csöndre, hogy találkozzatok az élő Istennel, Krisztussal magatokban és érezzétek a kegyelmét magatokban. Találjatok pillanatokat, hogy belépjetek ebbe a kapcsolatba; nem menjetek kötelességből a templomba. A vallás nem fog megmenteni titeket: azonban, ha azért mentek a templomban, hogy élő Istennel találkozzatok, akkor meg fogjátok találni. Ha a papok nem lesznek feladatuk magaslatán, akkor ott van az egész világegyetemre kiterjedő Egyház, aki ezt lefedi és meg fogjátok találni az élő Istent. Ha problémáitok vannak a családjaitokban, akkor idézzétek Krisztust, idézzétek a Szent Anyát, a Királynőt és Társmegváltót; idézzétek az angyalokat és az egész világegyetemre kiterjedő Egyházat és el lesztek töltve a kegyelemmel.
Ezek a követendő pontok és a vonal, hogy be tudjatok lépni, hogy elő tudjátok készíteni az utat. Következő alkalommal a Társmegváltó Ünnepe lesz és beszélni fogunk hozzátok. Azonban felesleges beszélni, ha nem mélyedtek el, nem készültök fel. Készüljetek fel és meg fogjátok tapasztalni, hogy Jézus azonnal eljön, hogy elküldhessétek a szenvedőkhöz, a szegényekhez és a zavartakhoz.
Nem voltam túl jól ezekben a napokban egészségügyileg és azt mondtam Jézusnak: „Te küldtél engem, most én küldelek Téged. Semmit sem tudok most tenni, menj a szegényekhez, kormányzókhoz, a zavartakhoz, a lázadókhoz, menj minden fele.” Így kell tenni, hogy Krisztus jelenléte betöltse a Földet és az egész Világegyetemet. Mint mindig, kísérni foglak és kísérni fognak mindazok, akik felajánlották magukat erre a szolgálatra.
Megáldalak, hogy az Úr Jézus jelen legyen közöttetek és ti minden helyzetben érezni tudjátok a jelenlétét, még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy nincs kiút. Legyen Jézus Krisztus jelen, hogy irányítson minden titeket érintő hullámot, hogy eltaszítsa a gonosz hullámait, de a kegyelem hullámait be tudjátok fogadni és megtapasztalni a megváltást. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
[1] Lásd Mózes 5. könyve 13,1-2,45-46
[2] Lásd Mk 1,40-45
[3] 1Kor 10,31
Az Új Teremtés felé 