A NAGY FÉNYSOROMPÓN TÚL

I. FEJEZET – A világegyetem Istenhez tartozik Jézus Krisztuson keresztül – folytatás

Jézus Krisztus az Úr

Számtalanszor el lett ismételve nekem, hogy Jézus Krisztus a világegyetem Ura. Mindennek neki kell alávetve lennie, hogy megalapíthassa a királyságát és átadhassa azt az Atyának, az idők végeztén. Minden magyarázat, amit kaptam, Jézus Krisztus alakját helyezte középpontba, mint a Bárányt és a Legfensőbb Papot, a Legfensőbb Pásztort. Ő fogja az egész emberiséget elvezetni az Atyaistenhez, a Szentlélek erejében.

Így beszél a Szentlélek Krisztus papságáról:

„Krisztus papsága királyi és kiterjed az egész világegyetemre. Királyi, mert Jézus Krisztus a világegyetem királya, a királyok Királya. Miért a világegyetem királya? Ő az, aki uralkodik az univerzum felett, mert Ő Isten Igéje. Az egész világegyetem belőle nyeri létezését, mert minden rajta keresztül lett teremtve és megváltva. Az áldozatával, Krisztus mindent magához vonzott, ahogy azt Ő Maga mondja^[1]. Ez teszi őt Királlyá.  A királysága nem csak a Földre, hanem az egész világegyetemre kiterjed. Krisztus királysága az örökkévalóságig él. Királysága most még csak egy mag. Egy szilárd valósággá fog válni az idők végeztén, mikor minden alá lesz vetve neki és Ő át fogja adni Országát az Atyának. Krisztus király, mert mindent újra egyesít magában, hogy elvigye az Atyának.

Krisztus Papsága az eredendő bűn után vált szükségessé. Az ember elbukott a bűn miatt és magával vonszolta az egész teremtést a pusztulásába. Ez be lett vonva a gonosz leheletével, azéval, aki a halál hordozója. A halál a bűn következtében lépett be a világegyetembe. A halállal, a fizikai és spirituális betegségek és a korrupció is belépett az univerzumba és minden teremtményre hatással vannak. Így szükségessé vált egy pap, vagyis egy közvetítő, hogy újonnan visszahozza a korrupt emberiséget az Atyához. Krisztus, a Legfensőbb Pap áldozata, aki megtisztította a bűnt a vérével, helyreállította a romolhatatlanság kezdeti állapotát. Krisztus papsága királyi és egyetemes is, kiterjed minden teremtményre, ki nem zárva senkit, mert Krisztus áldozatán keresztül minden vissza lett vezetve az Atyához.

Krisztus papsága volt a megmentés kulcsa, mert sokak számára lehetővé tette, hogy Istennek ajánlják magukat. Krisztus, a Legfensőbb Pap áldozata nélkül, nem létezhetnének emberek, akik Istennek ajánlják magukat. Valóban, felajánlhatjátok magatokat Istennek, amennyiben fel vagytok ajánlva.  Jézus Krisztus folytonosan felajánl titeket az Atyának. Felajánlhatjátok magatokat, mert Jézus Krisztus felajánlotta magát értetek, egyszer és mindenkorra.

Vissza kell térnünk az eredeti teremtés szeplőtelen állapotába. Mária az az asszony, aki oly módon lett teremtve, mint ahogy az első ember, szeplőtelenül. Mindegyikőtöknek vissza kell térnie a szeplőtelenség állapotába, Krisztus áldozatán keresztül és Mária Szeplőtelen Szívén keresztül. Mikor Istennek ajánljátok az életeteket, belehelyezitek magatokat Krisztus áldozatába, hogy újra belépjetek az eredeti teremtés dimenziójába, szeplőtelenül. Visszatértek az Atya keblére.

Az Atya a szentség és a tisztaság, ezért szentként és tisztán kell visszatérnetek a keblére. A szeplőtelenség a kulcs az Új Teremtésbe lépéshez. De nem lehettek szeplőtelenek, sem tiszták, ha nem mentek keresztül Krisztus áldozatán a saját  áldozatotok által.

Azok, akik arra vannak hívva, hogy Krisztus papjai legyenek a Földön, egy királyi és egyetemes papságra vannak hívva. Az ő kezein keresztül minden teremtmény képes kell legyen Istennek ajánlani magát és minden Krisztusban kell újraegyesüljön. Akkor az egész világegyetem fel van ajánlva az oltáron. A szenvedés és a korrupció áldozatai felemelkednek Istenhez. Minden fel van ajánlva a pap oltárán és vissza vezetve az Atyaistenhez Krisztus áldozatán keresztül. Ily módon, a papság egyetemessé válik.” (Szentlélek, 2002.10.26)

Az emberiség csak Jézus Krisztuson keresztül léphet kommunióba az Atyával. Ő az egyetlen Közvetítő Isten és az emberek között^[2]. Ezért minden ember arra van hívva, hogy lépjen kommunióba Krisztussal, hogy megérkezhessen az Atyához. Ez csak a kereszten keresztül valósul meg, mikor az ember elfogadja, hogy Krisztussal együtt meghaljon és feltámadjon, beteljesítve az utat, melyet Ő beteljesített.

„A Trinitárius szeretet a kereszten nyilvánult meg teljesen. Bennetek is a kereszten kell teljesen megnyilvánítsa magát. Ha Szentháromság Egy Isten elfogadta, hogy ily módon fejezze ki a szeretetét felétek, felajánlva magát a kereszt oltárán, akkor ti is ugyanerre vagytok hívva. Nincs más módja!

Ez a fájdalmas pont az emberiség számára: Az ember akarja Isten szeretetét, birtokolni akarja és megnyilvánítani az erejét, de nem akar a keresztre menni. Az ember csak akkor fogadja be Isten szeretetét, amikor minden rendben van, amikor békében van, fájdalom nélkül, de amikor a szenvedéssel találkozik, akkor visszautasítja azt. A szeretet akkor nincs szeretve és nem tud megváltani.

Az Atyaisten terve, hogy mindent újra egyesítsen Krisztusban. Minden teremtmény, minden helyzet, az egész világegyetem vissza kell legyen vezetve Jézus Krisztushoz. A bűn csak a kereszt eszközeivel engedhető el. Nincs megbocsátás a kereszt nélkül és nem tudtok senki megmentéséhez sem hozzájárulni, ha nem ajánljátok fel magatokat Krisztussal. Még az imáitoknak sincs haszna, ha elmulasztjátok felajánlani magatokat és oly sok üres ima hangzik el mindenütt a világban! Ha nem vagytok hajlandóak a keresztre menni, akkor mit gondoltok, mire vannak az imáitok? Hogyan érinthetik meg Isten szívét, hogyan változtathatják meg az emberiséget? Gondoljatok bele, hányszor ismétlik meg a Mi Atyánk imát a Földön. Minden percben, emberek milliói szavalják ezt az imát és azt mondják: „jöjjön el a te országod” és az ország nem jön el. Nem jön el, mert Isten szeretete nem teljesül be bennük. Nem teljesülhet be, ha visszautasítják felajánlani az életüket Istennek.

A keresztből sugárzott a legnagyobb szeretet, melyet valaha láttak és valaha látni fognak a Földön. A legnagyobb szeretet azokban látható, akik felajánlják az életüket Istennek, de akik valóban felajánlják.

Helyes az, hogy mindennek Jézus Krisztuson keresztül kell haladnia és mindennek Benne kell újra egyesülnie, mert a bűnt csak a kereszt oltárán lehet legyőzni.” (Szentlélek, 2002.11.19)

Elmondták és megismételték nekem, hogy Jézus azért jött, hogy minden embert megmentsen, de senkit sem akar rákényszeríteni, hogy befogadja a megváltását. Az embernek szabadon kell azt választania, hogy Jézust kövesse, felajánlva magát Neki, Mária Szeplőtelen szívén keresztül. A legnagyobb szükséglete ma az emberiségnek az, hogy kiengesztelődjön Jézus Krisztussal, hogy Általa  kiengesztelődjön az Atyaistennel.

Az idők végeztén, Isten minden lesz mindenkiben. Mindenki tökéletes szövetségbe  kerül a Teremtőjével, annak a szövetségnek a mintájára, amely a Szentháromság Három Személye között létezik. Olyan időben éltek, melyben Isten irgalma teljességében megnyilvánul, megadva a lehetőséget a mai emberiségnek, hogy összhangba kerüljön Jézus Krisztussal. Kiengesztelődés nélkül az emberiség nem tud belépni a megváltásba, mert senki nem tud megváltódni, csak Jézus Krisztuson keresztül. Nem számít, hogy élő, vagy holt emberekről beszélünk, mert az emberiség, mint olyan, egy marad, mind a földi, mind a földön túli dimenzióban. Emberiség, melyet Jézus Krisztus meg szeretne menteni és átadni az Atyának. Én szüntelenül hatok úgy az élők lelkeiben, mint a holtakéban is és az egész világegyetemben, mert ez a feladatom: felszentelni a teremtést és elvezetni Jézus Krisztushoz, akiben az igazság teljessége lakik.

A Jézus Krisztussal való kiengesztelődés nélkül nem tudok teljesen hatni, és az Atya sem tudja magához vonzani az emberiséget. Ezért mindenkinek szükséges – legyen az élő vagy holt -, hogy kiengesztelődjön Istennel, Jézus Krisztuson keresztül, hogy belépjen ebbe a kiengesztelődésbe, amely az irgalom. Most van a választás ideje és a fényt, vagy a sötétséget kell választani. Most kell megtenni a Jézus Krisztussal való kiengesztelődés lépését, hogy a kinyilatkoztatása be lehessen fogadva, hogy mindenki képes legyen eldönteni, hogy melyik oldalra álljon.

Azok, akik befogadják Jézus Krisztust, megmenekülnek, azok, akik visszautasítják őt, nem tudnak kiengesztelődni Istennel. Ez alapvető, mert a kegyelmek nem tudnak létre jönni, ha a mély összhang Isten és az ember között hiányzik. Ha az ember nem dönt komolyan úgy, hogy Krisztushoz tartozik, ha nem dönt úgy, hogy feláldozza magát, ahogy Krisztus tette, ha nem akarja, hogy a saját énje meghaljon, hogy elnyerje a tökéletes szeretetet, akkor nem tud engedelmeskedni az Atyának. Ha nem engedelmeskedik az Atyának, akkor még az életet sem tudja megtalálni. Jézus minden lelket el akar vezetni az Atyához. Azok, akik a teljesen a Jézus Krisztusban való életet választják, eljutnak az Atyához.

Vissza kell térnetek az Atyához. A lelketek kóborol mindaddig, amíg távol van az Atyátoktól. Vissza kell térnetek ahhoz, aki teremtett titeket. Ez a megváltás! A ti teljes földi utazásotok, vagy az utazásotok a tisztítótűzben ehhez kell vezessen. Nem fogtok addig teljességben és boldogságban élni, amíg nem tértek vissza az Atyához. Ez Jézus Krisztus műve: hogy visszavigyen titeket az Atya keblére, ahonnan jöttetek, hogy a teremtés is szüntelenül visszatérhessen hozzá, veletek együtt, és végleg egyesüljön Vele.” (Szentlélek, 2000.12.06)

^[1] Lásd Jn 12,32

^[2] Lásd 1 Tm 2,5-6