Mauro (hanganyag átirat)
2021.11.15
El vagyunk indulva Krisztus, a Világegyetem Királya felé, vasárnap ünnepeljük őt és hétfőn Máriát, a Világegyetem Édesanyját és Királynőjét.
Azt hiszem, hogy azt is mondhatjuk, hogy nagyon gyors ütemben haladunk a beteljesülés felé, a Megmentő dicsőséges visszatérte felé. Az elmúlt napok olvasmányai emlékeztettek erre az Ő dicsőséges visszatértére, az idők végeztéről beszéltek, arról, amikor a menny fel lesz borulva[1]. És olyan olvasmányok, melyek különböző reakciókat képesek kiváltani bennünk: ijedelem, félelem, aggodalom, hogy mi fog történni. Miközben, ha azonban nézzük őket, hagyjuk magunkba áramlani őket, ezek olyan olvasmányok, melyek a reményt kell felébresszék, olyan olvasmányok, melyek vissza kell vezessenek minket belülre, az igazi okhoz, amiért a Földön vagyunk, amiért teremtve lettünk, amiért itt vagyunk. És emlékeztetnek, hogy mire lettünk rendeltetve: itt áthaladóban vagyunk, de az örökkévalóságig kell élnünk. Visszavezetnek az örök élet középpontjába és világosan emlékeztetnek – ha nem hagyjuk magunkat elragadni a félelmek által, amiket hordoznak – hogy Jézus legyőzte a halált és legyőzte a világot.
Az az a hit, ami minden reményt meg kell adjon, és az örömet is, hogy az idők a beteljesedéshez közelednek, mert így kell lennie. A mai Evangéliumban[2] az a történet van, amikor a vak kiabál: «Dávid fia, könyörülj rajtam!». Azt hiszem, ez egy olyan kiálltás, ami mindannyiunkban kéne szóljon. És utána Jézus azt kérdi tőle: «Mit akarsz, mit tegyek veled?», «Uram, hogy lássak!». Kérlek, legyen mindannyiunk számára ez egy ima: «Uram, hogy lássak!», az olyan dolgok látása, amik számítanak, a mély igazságok látása, Isten valóságának a látása, annak a látása, hogy mit jelent Isten fiának lenni, a történések látása. «Uram, hogy lássak!», az a belső, világos, az egó által nem elnyomott, a lélek által, a világ szelleme és a romboló energia által nem elnyomott látás.
Krisztus Király birtokában, abban a bizonyosságban, hogy Ő a Király, az életem Királya, a Világegyetem Királya, fel kell ébrednie bennünk annak a reménynek, bizonyosságnak az Atya irántunk érzett szeretetében – az Atya, aki elrendelte Jézust, az ő eljövetelét a mi megváltásunk érdekében, elrendelte a Kínszenvedését és a Feltámadását és ezt mindannyiunkért -. Jézus azt a folyamatot nem maga miatt tette meg, hanem értünk és az Atya iránti engedelmeségből és szeretetből.
Tehát, ez fel kéne ébressze bennünk Jézus velünk szembeni hűségének az emlékét, a bizonyosságát. Még akkor is, amikor mi nem vagyunk hűségesek, Ő az. A bizonyosság, hogy mind, akik igent mondtak fogantatásukkor, mindazok, akikben egy cseppnyi jóakarat is van – nem nekik hála, hanem hála Jézus Atya iránti hűségének mindannyiunkért – meg lesznek mentve, mert Jézus ezt akarja, mert Jézus hű. Ez annak a bizonyossága is, hogy mindez a mű nem emberek műve, hanem Istené, a Szentléleké. Természetesen az eszközein keresztül cselekszik. Mi, ezen a honlapon beszéltünk nektek a különleges eszközökről és a hétköznapi eszközökről[3], melyek mind Isten engedélyével és a Szentlélek cselekedete által vannak mozgósítva, működtetve. Ebben a reményben és annak a bizonyosságában, hogy Krisztus Király az életünkben van Mária Királynővel, szembe tudunk nézni az eseményekkel.
Pár hónapja beszéltünk nektek és nemcsak beszéltünk – mert meg is tapasztalhattátok – a csend idejéről. De ebben a csendben is felébredhet bennünk a félelem, elvezethet egy veremhez; vagy lehet az a csend, ami elvezet, hogy hallgassuk Istent, elvezet, hogy Előtte álljunk, abban a csöndben, ami segíti a Vele való kapcsolatot, az élő Jézussal, aki közöttünk van. Ne feledjétek, hogy csendben lett teremtve a Világegyetem, csendben lettünk mi is teremtve. A csend uralkodik, de ez nem egy halálos csend.
Az is javasolva lett nekünk, hogy vegyünk elő mindent, amit kaptunk[4] – üzeneteket, elmélkedéseket a Központi Magcsoport részéről – és olvassuk újra, mélyítsük el magunkban. Miért? Ugyancsak azért a szeretetért, amit az Atya, a Fiú, a Szentlélek és Boldogságos Mária éreznek irántunk. Ezáltal nem üzenetek, nem parancsok, nem előírások, hanem egy életet hordozó szavak ezek, melyek olyan rezgéseket hordoznak, melyek felébresztik az életet bennünk, hogy reménnyel, hittel és szeretettel haladjunk át ezeken az időkön, amiket megélünk, az utolsó időkön, pont azért, hogy legyőzzünk minden félelmet és mindazt, amit a világban látunk, minden zűrzavart.
Ma egy történetet olvastunk a Makkabeusok első könyvéből[5], az akkori zűrzavar egy kicsit hasonló a mostanihoz. Az, amit ezekben az években kaptunk, a képzés nem valami több volt, hanem Isten ajándéka, hogy keresztül tudjunk haladni ezeken az eseményeken. Hogyan? Békében, Isten gyermekeiként.
Szent Pál azt mondja, hogy a hit, a remény és a szeretet számít és ami utána marad, az a szeretet[6]. De a hitet, a reményt és a szeretetet táplálni kell. Igen, ajándékok, de Isten ajándékai mindenki számára, aki keresi, aki vágyja és táplálja őt.
Mindaz, amit kaptunk, egy világos és tiszta vezetés, hogy Isten fiaiként élhessünk. Nem egy fogalom, nem egy fogalomsorozat, hogy hogyan váljunk szentté vagy szuperhősökké. Ezek azok a szellemünkbe pecsételt törvények, melyeket a kapott szavakon keresztül is fel lehet éleszteni, olyan törvények, melyek természetesek Isten elméjében és a mi szellemünkben is, mert Általa lettek odahelyezve. Már mind bennünk vannak, csak el kell indulniuk. Az örökkévalóságra vagyunk tervezve, szeretetből születtünk, szeretetre tervezve. Mindennél nagyobb a szeretet, az az, ami bennünk van, így lettünk tervezve.
Az utolsó megjelentetett könyvben, „Az Új Teremtés felé” 8-adik kötetében[7] vannak a 2021-es szavak, és Tomislav atya és Stefania is hagynak nekünk javaslatokat, még egyszer, mint ahogy azt rengetegszer tették. Ezeket is, hogyan fogadjuk ezeket a tanácsokat? Van az a Jézus üzenet, ahol azt mondja: „Szenteljétek fel az életeteket a Szentléleknek, szentelődjetek fel Máriának”[8], amiben jól meghatározott lépéseket ad. Hogyan vegyük ezeket?
Miután ezeket a tanácsokat adták, Tomislav atya és Stefania azt mondják: „Rátok hagyunk mindent, amit kaptunk, minden anyagot” és épp ez a bizonyítéka annak, hogy egy próféta igazi próféta, mert minden, amit kap, azt a népért kapja és aztán eljön a pillanat, hogy visszavonul és átadja a teret az Úrnak, mivel a prófétáknak is félre kell állniuk. A folyamat a Krisztussal való találkozáshoz vezet, nem, hogy üzeneteket kapjunk, egy mű, de mégcsak nem is az, hogy a Jézus Krisztus Egyházával találkozzunk. Találkozol Krisztussal, automatikusan Jézus Krisztus Egyházában vagy, bárhol is legyél. Nem arról van szó, hogy beiratkozol, kapsz egy kártyát, hanem arról, hogy találkozol Krisztussal.
Mi arra vagyunk hívva, hogy folytassuk a szolgálatunkat, mindenki ott, ahol van, mindenki azzal, amit felismert, azon az úton, amit Isten folyamatosan megnyit előttünk, Mögötte, mivel jelen van, élő és cselekvő. Pontosan ezért azt gondoltuk, hogy ahhoz, hogy még jobban el tudjunk mélyedni a Szellem Törvényeiben, – magunk részére gondoltuk, és javasoljuk nektek is – hogy újrainduljunk és elővegyünk mindent, amit kaptunk, kezdve attól a folyamattól, melyet a Szentlélek tettetett meg velünk évekkel ezelőtt és amit „Az Új Teremtés felé”[9] könyv első kötetében megjelentettünk. Ez egy olyan folyamat volt, amit nem árt megismételni.
Arra gondoltunk, hogy kezdjük el ma este – azonban Szent Mihály szavaival[10], melyeket megtaláltok a honlapon (https://azujteremtesfele.wordpress.com/?p=1287&preview=true) – ezeket újravesszük. És utána, minden héten teszünk egy lépést előre a Szentlélek szavaival. Én garantálom nektek, hogy ha szeretettel, örömmel keressük Jézus Krisztust, ha szeretettel és örömmel tudjuk, hogy életünket adni Neki az egyetlen dolog ami kell ahhoz, hogy egy teljes életünk legyen, nem azért, hogy fanatikusakká váljunk, vagy hogy valaminek a része legyünk, megtaláljuk. Ha örömmel megengedjük Neki, hogy vezesse az életünket és meghallgatjuk Őt és hagyjuk, hogy Ő vezessen, akkor meg is kell hallgatnunk. Az útmutatásokon keresztül is, amiket adott, mi keresztül haladunk ezeken az eseményeken, melyek erősek lesznek és sok lesz belőle. És Isten használhat minket, nem az a cél, de Isten fénypontként használhat minket másokért. Azonban a cél ez: Isten által lettem teremtve és Istenhez akarok visszatérni, mert Isten nélkül nem tudok élni. Tudom, hogy Mária nélkül nem tudom megtenni, felismertem ezt az utat, felajánlom az életem, hogy Ő vezetni tudja. Haladjunk így és mi is olyanok leszünk, mint az a vak, aki a látást kérte és utána követte és áldotta Istent. „Hogy én újra láthassak, lássak, hogy követhesselek, lássak, hogy tudjam, hogy mit tegyek, lássak, hogy tudjam, hova lépjek”.
A Szűzanya kísérjen minket – mint mindig – ebben a folyamatban, értesse meg velünk mélyen – Ő, aki az Úr szolgálólánya volt, engedelmes – értesse meg velünk ezt a folyamatot, hogy követhessük Isten nyomát áthaladva az életfelajánláson keresztül és elvezessen így a teljességhez az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
[1] Páratlan én 32. évközi heti olvasmányok
[2] Lk 18,35-43
[3] A www.azujteremtesfele.com honlapon található Isten különleges ezsközei rovatra utal
[4] A Mennyei Atya 2021 augusztus 7-i üzenete „A Fiam kezeibe helyezlek benneteket“ megjelentetve a www.azujteremtesfele.com honlapon
[5] 1Mak 1,10-15.41-43.54-57.62-64
[6] 1Kor 13,13
[7] Luci dell’Esodo Kiadó (olasz kiadásban)
[8] Jézus 2021 január 5-i üzenete „Az én nevemben fogtok győzedelmeskedni“ megjelentetve a www.azujteremtesfele.com honlapon
[9] Olaszul lett megjelentetve
[10] Szent Mihály arkangyal 2007 augusztus 3-i üzenete „Álljatok készen…“