Mauro (hanganyag átírat)

2021.04.03.

„Mindannyiótoknak Kellemes Húsvét előestéjét, kellemes húsvétot és mindenek felett Kellemes húsvéti időszakot kívánok! Minden olvasmány, amit ma este hallottunk, az Exultetből kiindulva, felébreszti bennünk ennek az útnak az örömét, melyet Isten előkészített számunkra. Ez a halálból az életre vezető útnak az öröme, melyet nem csak akkor érzünk, mikor fizikailag meghalunk, hanem minden alkalommal, mikor kiszabadulunk a gondolataink és minden érvelésünk terhe alól.

Minden olvasmány, az Ószövetségtől Szent Pálig[1], ahogy az Evangélium[2] is, ezt a folyamatot jelzik; ez az a folyamat, melyet az emberiség minden időkben megtett.  Különösen Izrael népének útját mutatják meg, mely arról szól, hogy menj ki, menj, menj el, hagyd el a régit. Ha megnézzük, még az Evangélium is így ér véget: „De menjetek el, mondjátok meg”[3]Az asszonyok féltek, nem mondtak semmit senkinek; azonban, még a feltámadással is egy folyamat kezdődik: „Menj” Mindig a kimenésnek, az elhagyásnak a cselekedete.

Mikor azt mondjuk „hagyd el a régit” mit értünk valójában a régi alatt? Szent Pál azt mondja, hogy „a régi embert bennünk Vele együtt megfeszítették”[4]. Mindaz, ami nem merül el Isten Szellemében az régi; mindaz, ami nem áll készen az újdonságra, az régi. Azonban ez nem szabad teher legyen számunkra, mert mikor készen állunk Krisztust követni, követni az Útját, követni Őt, aki él és jelen van közöttünk ebben az időben, akkor kilépünk a régiből és belépünk az újba. Nem számít, hogy kik vagyunk, vagy honnan indulunk; a vágy, hogy menjünk elég. Az a fontos, hogy meglegyen a vágyunk, hogy belépjünk Isten életének újdonságába, Isten gondolatának újdonságába; aztán a régi én magától meghal.

Mindig hallottuk, hogy Isten előfutárokat, eszközöket használt, hogy kivezesse a népet. Mikor kivezette Izraelt Egyiptomból, akkor Mózes volt az. Mindezekben az években azt hallottuk, hogy Szent Mihály Arkangyal az előfutár. Itt van a három rendkívüli eszköz és itt van Szűz Mária és Szent József, akik a fenséges eszközök. Most itt van Jézus Krisztus is. Minden időkben az utak a hitben voltak: Ábrahám, Izrael, mindig hitben. Izraelnek bíznia kellett Mózesben; Ábrahámnak bíznia kellett a megérzéseiben, Szent Mihály Arkangyalban, aki beszélt hozzá. Bíznunk kell Isten ígéreteiben; bíznunk kell az élő jelenlétében, bíznunk kell az Áldott Anyában, aki utoljára van jelen Medjugorjeban. Jelen van közöttünk, a Népében.

Bizonyos értelemben mindenki megkapta a fényt, minden időkben. Azt mondhatjuk, hogy ez a fény, melyet minden szent kinyilatkoztatott számunkra és amit most megkaptunk, hatalmas! A fény hatalmas és egy új világra világít, az új teremtésre, az Ő dicsőséges visszatértére, mely egyre közelebb van. Azonban, ahogy mondtam, ez mind egy út a hitben; rajtunk áll, hogy higgyünk mindebben és engedjük, hogy vezessenek minket. Gyakran próbáljuk megérteni, hogy mit kell tennünk, hogy mit kéne tegyünk. Egyszerű: legyen hitünk!

Ma este, veletek, megint szeretném Boldogságos Szűz Máriát szemlélni, mert Ő valóban a tökéletes példája a hitnek és annak, hogy mit tegyünk. Ő sem tudott mindent, de volt hite; hite az Angyal szavaiban, mely felkészítette őt a következő szakaszra. Minden szakaszban felkésztette őt a hit a következő lépésre. Nem szeretném ismételni magam, elnézést, de tekintsünk gyorsan mindarra, amit tudunk Máriáról, az Evangéliumból: minden „igen” egy lépéssel előrébb vezette Őt.

Tegnap azt mondtam, hogy Ő és Jézus megújították az örök Szövetséget és nemzettek minket. Hitben nemzettek minket. Ugyanabban a hitben, melyben Jézus az apostolokat nemzette ebben a három napban: Péntek, Szombat, Vasárnap. Az apostolok szerették Jézust, de emberi módon. Ő volt az egyetlen a világon, aki hitt. Hitt a szavakban, melyeket Jézus hozzá intézett, ahogy Szent József mondta az üzenetében: „Mi Máriával tudtuk, hogy el fog jönni a nap, amikor Jézus el kell induljon az ő nyilvános küldetésébe és azt is tudtuk, hogy mi vár rá”[5] Hitt Neki. Minden ellene volt, az emberi logika és az, amit a szemei láttak, mind azellen a hit ellen voltak. Látta, hogy halott volt; látta, hogy hogyan bántak Vele; látott minden fájdalmat, amit elszenvedett, de továbbra is hitt.

Még azok is, aki szerették Máriát, ahogy szerették Jézust, mint a tanítványok, az apostolok, az asszonyok, szerették Máriát is és próbálták megvigasztalni. Van egy rész Valtorta Mária könyvében, melyben leírja, hogy Mária visszautasította az emberi szeretetet, azt a részvétet, azt a vigasztalást. Visszautasította, mert megakadályozta, hogy higgyen abban, hogy Jézus fel fog támadni, hogy Jézus legyőzte a halált. Bizonyos módon azt akarta mondani „Hagyjatok, nincs szükségem emberi vigasztalásra, arra van szükségem, hogy higgyetek velem együtt. Arra van szükségem, hogy várjatok velem a világ fényére, mely vissza fog térni a világra, mert legyőzte a halált.” Azonban egyedül volt. Azt akarom mondani, hogy Jézus is ilyen helyzetben találta magát, mikor az apostolok megpróbálták megakadályozni a küldetésében és ő így felelt” Távozz tőlem, Sátán”[6]Mielőtt a kakas megszólal háromszor fogsz megtagadni.”[7] Mindenki elfutott. Boldogságos Szűz Mária is keresztül ment az elhagyatottságon, mikor meg akarták vigasztalni az Anyát.

Ezért azt szeretném, hogy olyanok legyünk, mint Mária ma este: hogy szilárdan higgyünk Jézus dicsőséges visszatértében és szilárdan higgyünk a jelenlétében ma este, minden bizonyítékunkon túl, mely ellene van. Szilárdan hisszük, hogy egy korszakalkotó fázisban vagyunk, melyben Isten újraírja a történelmet; szilárdan hisszük, hogy senki sem fogja megállítani ezt a programot; szilárdan hisszük, hogy Isten felülkerekedett a világon. Nem akarjuk, hogy elbátortalanítsanak a gyengeségeink; a tény, hogy nem vagyunk sokan; a tény, hogy nem tudjuk, hogy hogyan cselekedjünk, mert nem vagyunk tökéletesek: Isten győzött! Elhisszük, mert megígérte! Ígéretet tett az Egyházával kapcsolatban! Kinyilatkoztatta az egész Világegyetemnek. Elküldte Szent Mihályt a Pokolba, hogy ismertesse velük ott lenn, hogy van egy Egyház a Földön és az idő fogy.

Tehát hiszünk ebben, mindenen túl. Kompromisszum nélkül hinnünk kell benne, nem úgy, mint a fanatikusok, de hinnünk kell. Aztán az életünk egy evangelizáló életté fog válni; egy átalakuló életté. Az életünk mindent túl fog élni és fénnyé fog válni a Föld számára; a hitünk, a bizalmunk fogja ezt tenni. Töltsük így ezt az estét: hittel, örömmel és bizonyossággal. Lépjünk be Jézus Krisztussal a sírjainkba, próbáinkba, fájdalmainkba, bármik is legyenek. Fogadjuk be az életet és támadjunk fel vele együtt.

Még egyszer köszöntelek; Átölellek és megáldalak, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

[1] Lásd Rm 6,3-11

[2] Lásd Mk 16,1-7

[3] Lásd Mk 16,7

[4] Lásd Rm 6,6

[5] Lásd Szent József üzenete, 2021.03.18, „Mária, az új Asszony”

[6] Lásd Mk 8,33; Mt 16,23

[7] Lásd Mt 26,34; Mark 14,30; Lk 22,34; Jn 13,38