Jézus Krisztus Világegyetemre kiterjedő Egyháza

2024.10.13 – Elmélkedés

Mauro (hanganyag átirat)

Olvasmányok: Bölcs 7,7-11; Zsolt 89(90); Zsid 12-13; Mk 10, 17-30

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében!

Az Úr Jézus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal!13

Anélkül, hogy megterveztük volna, egybegyűltünk október 13-án. Tudjátok, hogy mennyire fontos Szentséges Szűz Mária számára, többször is elmondta nekünk, hogy emlékezzünk meg május 13-ról és október 13-ról. Az egész elmúlt héten imádkoztunk, felajánlva magunkat az Úrnak azért, hogy az emberek egyre inkább megértsék Szentséges Szűz Mária Medjugorjéi jelenéseinek valódi és mély értelmét, hogy ne álljanak meg csak a „Mária megjelenik, gyógyulások történnek, imádkozunk” hatásnál, hanem, hogy megértsük azokat a jelenségeket a mi időnkben, ebben az időben.

Ezen a héten azt kérem mindannyiótoktól, mindannyiunktól, hogy emeljük fel a papságunkon keresztül – ki királyi, ki szolgálati – minden szenvedést, mindenféle fizikai, morális, szellemi szenvedést; felemelni ennek az emberiségnek minden szenvedését, mert így téve csökkenthetjük, megsemmisíthetjük – használjátok azt a kifejezést, ami nektek tetszik – a romboló energiát, minden korrupciót. Tudjátok, hogy az egész korrupció, ahogy a jó is, mind az ember szívéből jön, a jó és a rossz is. Egyikünk sem mondhatja azt, hogy nem érinti meg a korrupció. Megérint minket az áteredő bűn, megérint minket a Föld bűne.

A mi feladatunk – Isten teszi bennünk, tehát kérlek titeket, hogy ne terheljétek le magatokat – de engedjük meg Istennek, hogy használjon minket, mert a mi korrupciónkat legyőzve – mindenkinek van egy sajátos – legyőzzük az emberiségben lévő korrupciót; és felemelni az ártatlanok, a kicsik, a gyermekek, az elvetélt és lefagyasztott gyermekek szenvedését egy segítség ennek a lépésnek a megtételéhez, mert az a szenvedés megváltóvá válik, áldássá számunkra. Készüljünk fel mostantól, mától kezdve.

Tudjátok, hogy Isten minden szentmisén megengedi, hogy sok lélek részt vegyen. Bizonyosan részt vesz a mennyei Egyház és ők is, higgyetek nekem, üdvözlik ezeket a szándékokat. Nemcsak mi ajánljuk fel magunkat és imádkozunk a szándékokért, melyeket minden héten adunk, a mennyei Egyház is, a Szentek, Szentséges Szűz Mária is imádkoznak ezekért a szándékokért. Lépjünk egységbe Vele, menjünk összegyűjteni ezt a szenvedést: az első lépés a szenvedésben, az, amelyik felszabadít, hogy belépjünk a feltámadásba, az Isten bocsánata. A bocsánat a legnagyobb orvosság. Aztán folytatjuk.

Ezen az ünnepen, Ó, Anya, szeretném a Szívedbe helyezni az egész Egyházat, mert Jézus Krisztus Egyháza a te Egyházad. Szeretném a Szívedbe helyezni a kicsiket, az utolsókat, az ártatlanokat, mindazokat, akik ezen a Földön sok okból kifolyólag szenvednek, szenvednek a háborúk miatt, szenvednek a betegségek miatt, szenvednek az éhség miatt. De mennyi szenvedés van az ártatlanok részéről, mindazok részéről, akik elszenvedik ennek az emberiségnek a cselekedeteit, az emberek cselekedeteit és csöndben szenvednek. Szeretném a Teremtést is a Szívedbe helyezni, mert ő is szenved, velünk szenved és reagál ennek a szenvedésnek a következtében.

És a te Szíveden keresztül, Ó Anya, legyen minden Isten trónusa elé helyezve, hogy minden jóakaratú férfire és nőre, aki szeretné, aki keresi, leereszkedjen a bocsánata, az irgalma, a szeretete. És hogy minden férfi és minden nő felszabadulva érezze magát minden bűntudattól; hogy minden férfi és nő, aki az egész lényével Istent választja, érezze Istennek ezt a szeretetét, érezze, hogy ez a szeretet erősebb minden betegségnél, erősebb minden bűnnél; érezze ennek a szeretetnek az erejét, mely a test minden sejtjét megérinti és érezze, hogy minden sejt újra elkezd élni, mert érzi az életet, érzi az élet Szerzőjét.

Ó, Atya, küld el megint a bocsánatodat. Jézus Krisztus, ma, a te Fiad kéri tőled mindannyiunk nevében. Megint magára aggatja bűneinket, hogy el legyen fogyasztva az ő szeretetében. És Te, Ó, Atya, küldd el a Szentlelket, a Vígasztalót, hogy megbocsásson, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Ez a három olvasmány együtt egy olyan utat jelez, amit nagyon szép megnézni, egyszerű, egy út, mely az emberek gondolata szerint és az emberek gondolatának lehetetlen, de semmi sem lehetetlen Istennek. Az első olvasmány a Bölcsességről beszél és elmagyarázza, hogy a Bölcsességgel rendelkezni, az több minden kincsnél, több az életnél, több az egészségnél. Nézzétek, hogy az a Bölcsesség, mondhatnánk, hogy Jézus Krisztus és nem tévednénk, azonban az az, amely a leginkább segít nekünk látni az utat, a Bölcsesség az élet értelme; rendelkezni a Bölcsességgel, hogy megértsük az életünk miértjének értelmét: „Miért vagyok itt; mit kell tennem? Hová megyek?”, de Isten értelmezésében, mi a mély értelme egy életnek, mely megadatott neked és amelyről el kell majd számolnod és végül visszaadnod, hogy örökké élj. Megérteni a felajánlás, a szenvedés, a fáradozás értelmét, a megpróbáltatások értelmét.

Nézzétek, hogyha nem lépünk be, hogy így értsük meg az életet, akkor nem értjük meg a keresztet és így semmit sem értünk meg. Ha nem értjük meg a kereszt miértjét, mindenekelőtt Krisztus keresztjéét, aztán mindannyiunkét, az azt jelenti, hogy nem értjük meg az életet. Élhetsz, de nem igaz, hogy élsz, túlélsz. Számunkra, ha szeretnénk egy további lépést tenni, ha nem értjük meg ezt, akkor nem értjük meg minden keresztény hívatását, hogy Krisztushoz hasonlóak legyünk. És minden keresztény hívása az a hívás a követésre: „Aki követni akar”[1]. A hívás, hogy felajánljuk az életet az emberiségért, a hívás, hogy hordozzuk és hirdessük, hogy az Úr feltámadt, nem szavakkal, hanem a tettekkel. Az élet értelme adja az utat: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet.”[2]

Ha valaki így indul, akkor garantálom nektek, hogy ez a lépés minden válasz megtalálásához. És abban a lépésben minden félelem eltávolodik, mert minden kérdés, melyet így teszünk fel az Úrnak, őszintén, a Valódi Bölcsesség rendelkezésére bocsátva magunkat, Isten felszabadít, felvilágosít, fényt visz oda, ahol sötétség van, ahol zavar van. Nézzétek, hogy Lucifer egyik nagy játéka az éppen a zavar játéka, és azt hiszem, hogy a mai világ jócskán zavarodott. És ez a fény eltávolítja a félelmeket, a megpróbáltatások legyőzésre kerülnek, legyőzésre kerül a korrupció – a hét szándéka. Ez az első lépés.

Aztán Szent Pál tovább lép: Isten igéjéről beszél nekünk, mely a szellem és a lélek találkozási pontjáig ereszkedik le. Nézzétek, hogy Istennek az az igéje (beszéltünk róla ezekben a napokban) az éppen az a szeretet ajándék, az a kard, mely nemcsak a lélek szintjéig hatol be, mert mindabban, amit korábban mondtam a lélek szintjén voltunk: a félelmek, a megpróbáltatások, a választások, dönteni, megérteni… a lélek szintjén vagy. Ha megtetted az első lépést, Isten igéje, a szeretet ajándéka – mindenki számára más lehet – továbblép, elvezet a lélek és a szellem találkozási pontjához. Szent Pál ezt mondja: „Mindent lemeztelenít”[3]. Ne valami borzasztó dologként lássátok. Mindent lemeztelenít, mindazt, ami járulékos elem, mindazt, ami a lelkünkre lett helyezve és abban a találkozási pontban a szellem felé – csak a szellem képes, tudjátok, vagy el van merülve Istenben kitágulni, vagy eltávolodva Istentől beszűkülni – de a szellembe csak Jézus Krisztus lép be. Ez világos számotokra, nem?

Azonban abban a találkozási pontban, képzeljetek el egy csövet (nem szép, de…) amin keresztül a szellem kommunikál a lélekkel, az a cső eldugulhat és többé nem fogadja be a szellemet. Íme, ott minden le kell legyen meztelenítve, de ez egy későbbi lépés, előbb meg kell hoznod azokat a választásokat, amiket mondtam.

Abban a minden lemeztelenítésében megint ott van az egész átalakulási, megtisztulási folyamat, az Istennel való képmás és hasonlatosság felébredése, a megtisztulás, mindennek a megváltozása, az egész gondolatodnak. Minden meg kell tisztuljon bennünk, hogy lehetővé váljon, hogy a szellem és a lélek egy dologgá váljanak és ez a feltétele annak, hogy aztán belépjünk az Új Teremtésbe. Semmilyen tisztátalan nem fog belépni[4]. Tudjátok, hogy a szívből indul az összes gondolatunk. Még a tudomány is, – mondtam már nektek, -egy idővel ezelőtt megértette, hogy nem a fejből indulnak a gondolatok, hanem a szívből. Minden, a gondolataink is Krisztus gondolataivá kell váljanak, át kell alakuljanak, hasonlóvá válniuk az ő gondolatához. Íme, ezért Isten Igéje olyan, mint egy kard, mely odáig jut, az a kard, mely átdöfte Jézus szívét, amelyből vér és víz ömölt.[5]

Mi ismerjük és többször beszéltünk a lélek emlékeiről és tudjuk, hogy ott maradnak a sérülések, a szenvedések, a bűntudatok, a hibáztatások, ahonnan minden félelem születik, de azokon az emlékeken keresztül a lélek, melynek ott az emlékezete, az akarata, az intellektusa[6], elindul, azonban, ha nem vagyunk megtisztulva, akkor azt hiszem egyszerű megérteni, hogy egy a félelem, a szenvedés, a korlátok által vezetett úton indulsz el, nem a Szellem vezet. Tehát a megtisztulás nem annyira egy feltétel, melyet Isten kér tőlünk, mert azt szeretné, hogy tökéletesek legyünk, hanem Isten azon cselekedete, mely lehetetlen az ember számára, de semmi sem lehetetlen Istennek[7], mert Isten szeret minket. Nem egy kötelesség, hanem egy szeretetbeli cselekedet.

Azért haladtunk előre ezekben az években, hogy minden Isten fénye alá kerüljön, hogy minden meggyógyuljon, és én azt mondom, hogy egyszer végre meg is kell történnie ennek a gyógyulásnak. Azt szeretném mondani, mondom magamnak, mondom nektek: „Elég! Lépjünk túl rajta. Próbáljunk meg elmerülni a szellemben és hagyni mindazt, ami még a lélekben mozog, hagyjátok forrni, de ne adjatok súlyt neki.” Itt van az, amikor azt mondom, hogy elég volt a magunk körül forgásból. Továbbra is ott forogni, semmit sem ér, az perfekcionizmus, de a szellemi úton nincs szükség perfekcionizmusra, hanem szeretetre, hitre, az Istenben való bizalomra van szükség; a bizonyosságra: „Elég, nem akarok többé ezzel a rossz gondolattal foglalkozni” és őszintén bemutatom Istennek, mégha vissza is tér, többé nem az én problémám. Az én papságomban, amikor egyesülök Krisztussal, akkor Ő is egyesül, nem folytathatom, hogy: „Még van ez, még van az, még van amaz.” Elég! Az a szeretetbeli ajándék, amely mindenki számára más, a lélek és a szellem találkozási pontjáig ereszkedik le, éppen azért, hogy eltávolítsa azt a korrupciót, amely azokat a gondolatokat idézi elő. Az első lépés tehát: „Én szeretném”, aztán ha nem ereszkedünk le és megmaradunk az első lépésnél, akkor sosem fogjuk eltávolítani azoknak a gondolatoknak a gyökerét. Remélem érthető, mert…

Jézus Krisztusnak ez a cselekedete, ahogy korábban mondtam: senki sem mehet oda. Amikor azt mondja a Zsidóknak írt levélben, én azt mondom, hogy Szent Pál, mert szerintem ő írta, itt csak annyi van írva, hogy a Zsidókhoz írt levél. Ő ezt mondja: „Az Ige”. Ki az Ige? Isten Igéje. És ki Isten Igéje? Jézus Krisztus, az Ige. Ne csak az Evangéliumra gondoljatok – az Ige. Amikor Pál azt mondja „az Ige” az Jézus Krisztus, Ő az Isten Igéje. Tehát, csak Ő lép be oda, a szellem és a lélek közé és megérinti a szellemet is. Csak Ő.

Az Evangélium azt hiszem, hogy összefoglal mindent, amit mondtam, megmutatva egy embert, aki hozzámegy és ezt mondja Neki: „Jó Mester, mit kell tennem?” És Ő először ezt mondja neki: «„A parancsolatok?”, „Ah, azokat már megtartom”. Ránéz és megszereti». Következő lépés: „Adj el mindent.” Ne csak az anyagi dolgokra gondoljatok, ezt mindig mondom nektek. „Adj el mindent”, add el a gondolatod, add el az összes ötleted, a meggyőződéseidet, azt, ami szerinted a leginkább helyes és feltétlen dolog, „adj el mindent, add a szegényeknek”. Itt is, ne azokra a szegényekre gondoljatok, akiknek semmijük sincs pénzben… add azoknak, akiknek semmilyen meggyőződésük sincs, nekik talán szükségük van rá, mert el kell kezdjenek egy folyamatot, a parancsolatokat tisztelve. „Add el nekik azokat a dolgokat és aztán kövess és elmagyarázom a többit. Ha nem követsz, akkor a többit sem magyarázom el neked.” Világos. Ha követed, akkor következik mindaz, amit korábban mondtam: elvezet oda, elvezet, hogy felszabadítsa a lelked, elvezet a szellemhez. Értitek, hogy ez a keresztény út?

A legnagyobb rossz, amit elkövethettek valakivel szemben – amit sajnos papok és magas pozíciójú emberek is elkövetnek – az éppen a szellem ezen cselekedetének az akadályozása. Azt akarni mondani, hogy „érkezz ide és ne menj tovább”. Borzasztó. Mint azt mondani: „Mit helyes mondania a Szűzanyának, mit helyes a Szűzanyának csinálnia. A jelenések hamisak, igazak”. A Szentlélek ítélőjévé válsz. Szerintem a legnagyobb bűn, amit elkövethetünk, mert Lucifer bűnét követed el. Aztán azért tetted, mert az vagy, aki. Csak imádkozni kell ezekért, meghallgatás helyett, imádkozzatok, hogy megbánjanak.

Ezt a folyamatot „Gyere és kövess” Jézus minden léleknek mondja. Ez a folyamat minden lélek számára személyes. Abban a folyamatban minden léleknek meglesznek a saját lépései. Abban a folyamatban semmit sem lehet egységesíteni. A parancsolatok, a lélek, a félelmek szintjén egységesíthetsz. Ez világos mindenki számára. Azonban amikor belépsz, hogy a szellembe lépj, és ott egységesíteni akarsz, akkor emberölést követsz el.

Ott az egy olyan dolog, amit csak Isten tehet meg, még a papok sem: szellemi vezető… egy jó pap azon a szinten megnézheti és ezt mondhatja: „én így értem”, de nem léphet be. Ha belép, akkor árt. Csak Jézus Krisztus lép be”. És figyeljetek oda, hogy ne mondjátok: „A szolgálati pap ugyanolyan, mint Krisztus”. Már arra gondolva, hogy Jézus Krisztus vagyok elkezdenek remegni a lábaim, ti szegények! Kényes, és Jézus világosan megmondja. Amikor Péter ezt mondja „De akkor ki üdvözül? Senki!” És ezt mondja neki: „Igen, a Földön senki”, emberileg, de Isten úgy döntött, hogy elküldje a Fiát, eldöntötte, hogy elküldje a Szentlelket. Eldöntötte ebben az időben, hogy elküldje Szentséges Szűz Máriát, hogy elküldje az eszközöket, akiket Központi Magcsoportnak hívnak. Isten cselekedete, nem az ember vagy valamely ember ügyessége. Nem tudom, hogy érthető-e.

Egyszerű dolgok ezek, azonban értelmet adnak az életnek. Manapság a Föld egész emberisége számára, az elmúlt hét szándéka: üdvözölni vagy sem Szentéges Szűz Máriának jelenlétét az ő mélységében, az az életet vagy a halált jelenti. Semmi sincsen középen. Nem teheted középre: „Igen, de ott imádkoznak, igen, de, talán, igen, azonban…” Annyit kell mondanod, hogy megjelenik vagy nem jelenik meg. De nem azért kell mondanod, mert ha nem teszed, akkor nem jelenik meg. Az elvárás, hogy nagyobbak legyünk Szentséges Szűz Máriánál, káromlás ezt mondani, egy káromlás, a leg…hogy a Szűzanyának alá kéne vetnie magát a plébánosnak. Én nem tudom, hogy hogyan képesek az Evangéliumot olvasni, és többnyire mindenki örül, mindenki boldog.

Van zavar a világban? Igen, de a legnagyobb zavar az nem az, és van, sajnos, az ez itt: az oltárokról már nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól. Hogyan haladhat így a Föld? Többé nem képesek látni a jót és a rosszat, nem tudják megkülönböztetni, hogy a Szűzanya vagy a démon az. Bizottságra van szükség. De én láttam Medjugorjéban, hogy az első időkben a földművesek mentek és azonnal megértették, nem volt szükség bizottságra. Egész Medjugorje összegyűlt a Templom körül, mindenki a környékről, a földekről érkeztek, ott hagyták az eszközöket, három órát térdepeltek: megértették.

Máriáért adtuk tehát az életünket, senkivel sem megyünk szembe, imádkozunk. Azonban, ha nem vagyunk képesek hagyni, hogy Isten belülről vezessen minket, akkor mondom nektek: váltsatok vallást, jobb más, vannak szebbek, egyszerűbbek, menjünk keresni a keresztényeket. A legszebbek az ateisták, szerintem, nincs sok problémájuk, azt teszik, amit gondolnak. Ha Krisztust akarjátok követni, akkor kövessétek a végletekig, ne kössetek kompromisszumot az igazsággal. Minek? Kitolunk magunkkal, azt gondolva, hogy Istennel tolunk ki. Ha magunkra vetítjük, folyamatos lépések előre. Nézzétek, hogy világosan fejezi be: lesznek fivéreink, nővéreink, anyáink, gyermekek, földek, üldöztetésekkel együtt. Menjünk tehát előre. Üldöztetnek minket? Alleluja. Győzzük le a korrupciót azokban az üldöztetésekben. Mindenkinek megvan a sajátja. Minden korrupcióban Isten elé helyezem magamat és az élet értelmét nézem. Imádkozzunk.

Szent és Irgalmas Atya, aki a Fiad Testével és Vérével tápláltál minket ezért a részvételért az Ő Áldozatában, add, hogy az Ő életét kommunikáljuk: Ő él és uralkodik, mindörökkön örökké.

Az Úr legyen veletek.

És a Feltámadt Úr áldása, aki mindannyiunkban él, az ő életének áldása, az ő szeretetének áldása ereszkedjen le ránk és rajtunk keresztül érjen el minden jóakaratú férfit és nőt, hogy elérhesse a Tisztítótüzet, az egész Teremtést, a teremtményeket. A szeretete és az élete győzze le bennünk és körülöttünk a halált; a szeretete győzzön le mindenféle korrupciót, mely a szívünkben van, mely körülöttünk van. Az áldása és a fénye ereszkedjen le mindazokra is, akik azt választották, hogy Lucifert szolgálják, ereszkedjen le az egész pokolra, és taszítsa őket a kénes mocsárba, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

[1]Mt 16,24

[2] Jn 14,6

[3] Zsid 4,13

[4] Jel 21, 9-27

[5] Jn 19, 31-34

[6] lásd a lélek képességeinek témája az „A nagy Fénysorompón túl” c. könyv, 13. fejezet, a Mikrokozmosz – Szellem, lélek, test, 240. o.

[7] Mk 10,27