Jézus üzenete, 2017. január 8 – Az Úr Megkeresztelése
Kedves gyermekeim,
Helyénvaló, hogy ma megáldjalak titeket, mert szeretnétek megújítani a keresztségi ígéreteiteket. Minden alkalommal, amikor így tesztek, a küldetésetek újraindul. Megújítani a keresztségi ígéreteiteket az egész szellemi életetek megújítását jelenti. Az Istenben való életetek megújul és megújul a küldetésetek ereje, megújul az Istennek adott IGENETEK.
Gyermekek, az igenetek folyamatosan meg kell újuljon, mert a világ és a világ szelleme el akarja fojtani. A Szentlélek közbenjár értetek. Ő a Védelmező, aki megvéd a gonosztól és mindig olyan helyzetbe hoz titeket, hogy meg tudjátok újítani az igeneteket. Ezért, ezen a napon megáldalak és megáldom a küldetéseteket, hogy szellemben és erőben megújuljon.
Az elmúlt évben intenzíven haladtunk együtt. Fel kellett készítselek titeket erre az időre és ma elküldelek titeket, azon a napon, melyen a keresztelésemet ünneplitek, mert a kereszteléssel kezdődött el nyilvánosan a küldetésem: A Szellem leereszkedett rám és mindannyian hallották az Atya hangját[1]. Ma megújítom minden ajándékomat, melyet belétek helyeztem a keresztelésetektől máig.
Az első olvasmányban megértettétek Izajás küldetését.[2]Ez mindannyiótok küldetése is: mindannyian próféták, apostolok és a megmentésem miniszterei vagytok. Megadtam nektek a kenetet, hogy az életemet a világba vigyétek. Amikor azt mondom, hogy a világba, úgy értem az egész világegyetembe, de mindenekelőtt a Földre, mert ide hívtalak titeket, hogy éljetek. Én szeretem a Földet és ezt az emberiséget, akkor is, ha ez az emberiség nem szeret engem. Leereszkedtem a Földre, hogy szeresselek titeket és hogy megtanítsalak szeretni. Sokan visszautasítottak és visszautasítanak továbbra is; de én továbbra is szeretem a földi gyermekeimet általatok. Ti lesztek az én szeretetem. A kezeitek az én kezeim lesznek és ennek az emberiségnek a szenvedésére fogjátok helyezni őket. Az én szemeim lesztek, hogy lássátok és megkülönböztessétek a fényt a sötétségtől, hogy sokaknak megtanítsátok a fény útját. Az én szívem lesztek, hogy szeressetek és az én sérült, átdöfött szívem lesztek ezért az emberiségért és minden lázadó gyermekért a világegyetemben.
Menjetek a teljes erőmmel és én mindig el foglak kísérni. Azt mondom nektek, amit az apostoloknak is mondtam: „Ne félj, te kisded nyáj, mert úgy tetszett Atyátoknak, hogy nektek adja az országot.”[3] Az Atya szeret titeket, mert szerettek engem. A Szentlélek szeret titeket, mert szerettek engem. Én szeretlek titeket, mert a gyermekeim vagytok, az én népem, és mert megváltottalak titeket.
Ezen idők apostolai vagytok, mély egységben a Központi Magcsoporttal, mely ezen idők apostoli kollégiuma. Ti mind az apostolaim vagytok, de mindenekelőtt a tanítványaim. A tanítvány az, aki a Mestertől tanul; ezért mondom nektek: „tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű”[4]. Azt, amit az apostoloknak és a tanítványoknak mondtam, ma érvényesebb, mint valaha, megismétlem nektek: „Menjetek! Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.”[5], de nem egyedül küldelek és a farkas semmit sem tehet veletek. A lelkek tolvaja nem fog elrabolni titeket. Senki sem fog kiszakítani benneteket a kezeimből.
Menjetek gyermekeim az én nevemben. Beszéljetek rólam mindazoknak, akik várnak rám. Én veletek leszek az utolsó napig. Szeretlek benneteket, megáldalak és megvédelek, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
[1] Mk 3, 16-17
[2] Iz 42, 1-4.6-7
[3] Lk 12,32
[4] Mt 11, 29
[5] Lk 10, 3
