Jézus üzenete, 2008.03.22 

„Ezekben a napokban a sírban való elhelyezésemre emlékeztek, a pihenésemre a szenvedés után. De én szeretném felhívni a figyelmeteket az Anyám alakjára, aki ezekben a napokban Fájdalmas Szűzanyaként van idézve. Igaz, hogy az Anyám fájdalmas volt és nem lehetne másképp egy anya ilyen körülmények között. Az emberi aspektus jelen volt az Anyámban, ahogy bennem is, mint igaz Istenben és igaz emberben. Mindazonáltal meg szeretnélek hívni benneteket, hogy menjetek túl a fájdalom emberi aspektusán és ma ne Fájdalmas Anyaként emlékezzetek az én és a ti Anyátokra, hanem az emberiség Társmegváltójaként, aki megnyitotta az utat a világegyetemben a velem való misztikus egység felé.

Mikor meghaltam a kereszten senki sem volt körülöttem az Anyámon kívül, aki egyesült volna az áldozatommal. A nők, az apostolok természetesen szerettek engem, de nem értették meg azt, ami a szemük előtt történt. Nem kapták még meg a Szentlélek kenetét, hogy teljes mértékben megérthessék mit jelent felajánlani magukat az Atyának velem egységben. Ezt később értették meg.

Az Anyám ezzel szemben fel volt készítve erre; fel kellett, hogy legyen, mert én nem halhattam meg egyedül a kereszten. Egyesítenem kellett a szenvedésemmel mindazokat, akik aztán a századok során nekem adták magukat. Mária volt az első emberi lény a világegyetemben, aki tökéletesen egyesült a keresztáldozatommal és teljes mértékben részt vett a feltámadásomban. Az Anyám volt az első élőlény, aki végig járta velem a húsvéti áthaladást. A többiek mind vele együtt, rajta keresztül és utána csatlakoztak. Még az Istenhez a teremtéstől fogva hűséges,más bolygók emberiségei is – akik elkísértek az imájukkal az utamat a Földön – egyeségbe léptek Máriával a keresztáldozatom pillanatában. Ezért az emberiség csak Márián keresztül tud egységbe lépni velem. Az áthaladás a Szeplőtelen Szívén keresztül kötelező mindazok számára, akik el szeretnék érni a misztikus egységet velem. Az Anyám az, aki megnyitotta az utat, az első teremtmény, aki elérte a teljes és tökéletes egységet velem a kereszten, a kereszten túl, mindörökké. Ezért ő az emberiség Társmegváltója és ezért az emberiség hozzá kell forduljon.

Ez nincs megértve a Földön: Társmegváltó Mária sokak számára botrány. Nagy fájdalommal észlelem, hogy van egy olyan része az Egyháznak, aki Mária ellen van, bár látszólag imádkozik hozzá. Ajkaival imádja, de a szívében visszautasítja.  Sőt rengeteg pásztor eltávolítja a híveket Máriától a legkülönfélébb érvekkel. De én mondom nektek, hogy megakadályozni a kicsiknek, hogy elérjék Máriát az egyenlő azzal, mintha megakadályoznák őket abban, hogy elérjenek engem. Ez nagyon súlyos bűn! Megbotránkoztatni a kicsiket és megakadályozni, hogy elérjék az Anyát egy nagyon súlyos bűn! Megismétlem: nem tudtok egységbe lépni velem Mária nélkül.

Keressétek az én és a ti Anyátokat, beszéljetek vele, beszéljetek róla. Próbáljátok meg a megfelelő fényben látni őt, a Szentlélek fényében, mellyel el van telve. Többé nem csak az anya, akit összetört fia elvesztésének fájdalma, – ami csak egy szempont – hanem Társmegváltó Édesanya, teljes egészében tiszta, teljes egészében szent, a hatalmas Anya, egységben a Fiúval, hogy elkísérje az emberiséget a századok során a megváltás útján, mindenkinek megmutatva a helyes irányt.

Az Anyám mindenki más előtt megtestesítette a húsvéti áthaladásomat a halálból az életbe és láthatóvá tette.  A jelenléte az apostolok között alapvető volt: miután megkapták a Szentlelket az apostolok és a tanítványok mindent megértettek, de Márián keresztül léptek be teljes mértékben az áldozatomba és egyesültek velem.

Mária a kereszt alatt vált az emberiség Édesanyjává, abban a pillanatban, mikor egyesült az áldozatommal. Megnyitotta az utat az egész emberiség számára a velem való egység felé, mert új emberiséget nemzett, melynek első gyümölcse a papság, mert az új nép egy papi nép. Egy nép, mely Mária példáján, Máriával és Mária által csatlakozott az áldozatomhoz, hogy belépjen a feltámadásomba. Tehát világos, hogy Mária nélkül sem a királyi, sem a szolgálati papság nem tudja elnyerni teljességét.

Az Atyaisten műve – rajtam keresztül – egy mű, ami megtestesül. Az Atya elküldött a Földre és itt megtestesültem; megtestesülésemben elhoztam az emberek közé az Atya akaratát. Az én művemnek is meg kell testesülnie az emberiségben. És kiben kellett volna megtestesüljönmindenekelőtt, ha nem Máriában, az Anyámban? Ő, aki közvetítette az életet a testemnek, nem kéne vajon közvetítse az életet a Misztikus Testemnek is?

Mondom nektek azt is, hogy belépünk azokba az időkbe, ahol a nő jelenléte Isten népében meg kell találja a megfelelő és méltó helyét, mert a nő az, aki nemz és hordozza magában az élet kezdetét. Nem létezhet a férfi elszakadva a nőtől. Nem lehet csupán egy férfi küldetése vagy egy nő küldetése, vagy egy férfié és egy nőé, akik együtt élnek, de belül el vannak szakadva egymástól, ahogy sajnos sok egységben történik. A Nő a Földön nehéz helyzetben él, félre van értve, kihasználva, rosszul van vele bánva, nem találta még meg az Egyházban sem a helyét.

Az élet törvényében meg van írva, hogy Isten a férfit és a nőt teremtette és megparancsolta nekik, hogy növekedjenek és sokasodjanak. Ez nem csak egy meghívás volt az egyesülésre, hogy szaporodjanak és így fenntartsák az emberi fajt. Valami sokkal nagyobb volt: Isten kívánsága volt, hogy a férfi és a nő együtt megőrizze és növelje az életet minden formájában és közvetítse azt az egész teremtés felé. Az élet alapvető a világegyetemben; Istentől származik, mint az ő ajándéka és csak azon a férfin és nőn keresztül tud továbbítódni, aki egységben van velem, egységben van bennem Mária Szívében. Innen ered az egész emberiség küldetése is, amely már a kezdetektől fogva kellett volna legyen és amelyet az áteredő bűn eltorzított: Isten mellett irányítani a világegyetemet, az isteni életet adva minden teremtménynek. Elmélkedjetek, Föld férfiai és női, nézzétek, hogy milyen távol vagytok mindettől és milyen nyomorúságos a helyzetetek!

Én azt szeretném, ha megértenétek, hogy a Szívem és az Anyám Szíve egy dolog. Ahogy egységben voltunk a Földön, úgy vagyunk a mennyben is. Én nektek adtam az Anyámat, Jánosnak adva oda adtam mindannyiótoknak és az egész emberiségnek, nem csak a Földön. Továbbra is adom nektek, mint példát, mint oltalmat, mint azt, aki mindenben segít titeket, akihez fordulhattok úgy, ahogy hozzám is fordultok. Ő úgy szeret titeket, ahogy én szeretlek titeket. Vele együtt csodákat fogtok tenni! És ne felejtkezzetek el Szent József égő Szívéről, az én fogadott apámról a Földön, a kiválóságból igazról. Senki sem volt igaz, ahogy ő, az igazsága nagyon sokakétfelülmúlta és szellemének ereje hatalmas. Mária és József anya és apa számotokra az úton, ahogy számomra voltak és rájuk szeretnélek bízni titeket.

Megáldalak, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”