- Január 25
(Orv.) Hallgatás: Fontos, hogy az ember a gyerekkorától kezdve tanítva legyen a test, a lélek és a szellem meghallgatására, saját eredetisége függvényében, azaz annak tudatában, hogy fizikumának, lelkének és szellemének a jellemzői különbözőek és ennek következtében a szükségletei is.
A test meghallgatása: A test érzékeli a meleg, hideg, szomjúság, éhség, fáradtság, érzelmek stb. érzetét, fogadja az ingereket, melyek a lélekből és a külvilágból jönnek. Megtanulni meghallgatni mindezt, annak tudatában, hogy mindenki eredeti, lehetővé teszi, hogy harmonikusabban éljünk, hogy megelőzzük az egyes betegségek kialakulását és megtanít felelősnek lenni az egészségi állapotunkért. Mindez túlzások nélkül kell történjen, elkerülve a magunk körüli forgást, vagy hogy túl nagy fontosságot adjunk csupán a fizikai jólétünknek.
A lélek meghallgatása: Minden lélek eredeti, és így kell tiszteletben tartani. Ahogy a bevezetőben mondtam, a test és a szellem kommunikálnak a lélekkel és fordítva. A kívülről érkező ingerek is, a test érzékein keresztül a lélekben fájdalmat vagy örömöt keltenek. Fontos tehát a lélek számára – ahogy a test számára is – megérteni, hogy mi pozitív és mi káros.
(Pap) A Szellem meghallgatása: A szellemben a Szentháromság Egy Istennel találkozunk és a Szentlélek cselekszik. Minden nap, a csöndbe belépve, meg lehet hallgatni mindazt, amit a Szentlélek közöl, és belépni az Istennel való kapcsolat mélységébe. Fontos, hogy a személyes ima kövesse minden szellem eredetiségét, mindenkinek a hitbéli fejlődéséhez kapcsolódó szükségleteit, és hogy ne legyen merev sémáktól akadályozott: így egy személy azt fogja szükségesnek érezni, hogy naponta több rózsafűzést elmondjon, míg más az imaórák liturgiájának imádkozását, megint más, hogy a csöndben találkozzon Istennel és valaki a természetben sétálva találja meg Istent.
(Orv.)
A meghallgatás alakulása az élet egyes szakaszaiban, melyekben sajátos fontossága van önmagunk meghallgatásának képessége:
Hallgatás a gyermekkorban: A gyermekek szabadabbak és nyitottabbak a felnőtteknél, és ha az Isten és önmagukban való bizalomra vannak nevelve, kísérve, de nem elnyomva, akkor képesek fogadni mindazt, amire szükségük van, felismerni az egészséges és a veszélyes helyzeteket, megérteni a fizikumuknak és a szellemüknek megfelelő napi ritmust és az eredetiségüknek megfelelő tevékenységeket végezni. Gyakran a nevelők, ahelyett, hogy egy figyelmes, meghallgató magatartást vennének fel, rákényszerítik a saját létformájukat, a félelmeiket, a bizonytalanságaikat és megakadályozzák, hogy a gyermekek kifejezzék mindazt, amit érzékelnek.
Hallgatás a serdülőkorban: A serdülők hormon és divatbombázásnak vannak kitéve; nagyon fontos kísérni őket az eredetiségük felismerésében, a testük változásának megértésében, és hogy fogadják annak az értelmét, érzékelését, hogy a lelkük folyamatos fejlődésben van, és hogy ebben az érzékeny és nehéz szakaszban is kommunikál a Szentlélek a szellemükkel és a jó és az Isten által számukra előre látott út felé vezeti őket.
Hallgatás az időskorban: Az időskorban a test változik, és Isten ajándékaként fogadva ezt az evolúciót is, megérthetjük, hogy az életnek ez a szakasza is lehet szép és nyugodt, ha megfelelően éljük meg. A megfelelő magatartás az, hogy egyszerűen elfogadjuk a korból eredő korlátokat, a folyamatban lévő változásoknak megfelelő ritmust és aktivitást folytatva, az új élményekre való megnyílásra készségesen. Az idős emberekben gyakran sok félelem nyilvánul meg: a betegségektől, vagy attól, hogy többé nem lesznek a helyzetek magaslatán, vagy hogy terhesek a családtagok számára, azonban a tapasztalásainkból kiindulva, a leginkább jelenlévő a halálfélelem, melyből aztán származnak a többiek, és amely egy nehéz, cipelendő teher. Fontos tehát segíteni egy idősnek meghallgatni önmagát, hogy egy nevet tudjon adni ennek a félelemnek, hogy beszélni tudjon róla és leginkább, hogy át tudja adni Istennek.
Hallgatás a terhesség során: A terhesség túl gyakran betegségként van megélve: végtelen tesztek és vizsgálatok, gyógyszerek és aggodalmak kísérik a terhes nőket, melyek átvették az anya és gyermek közötti hallgatás helyét. A terhesség során is képes az anya fogadni a kényelmetlenség és jólét jeleit, melyet mind a test és/vagy a lélek közvetít, mind a gyermek; fontos lenne segíteni őket megérteni az orvosi vagy gyógyszeres közbeavatkozást megelőzően.
Pld: Egy nő hathónapos terhes és összehúzódások lépnek fel. Egy olyan fiziológiai helyzetben, mint a terhesség ez nem kéne bekövetkezzen, ezért tekinthetjük úgy, mint a testnek egy üzenetét, mely zavart jelez, például túlfáradtság, vagy párkapcsolati vagy a gyermekkel való kapcsolat nehézsége. Egy kizárólag gyógyszeres közbeavatkozás nem fogja lehetővé tenni a nő számára, hogy megértse a problémát, mely valószínűleg más tünetekkel vagy módon fog megnyilvánulni.
Hallgatás a mindennapokban
A mindennapokban is szükséges képesnek lenni meghallgatni önmagunkat.
Mindennap, minden helyzetben meg lehet érteni, hogy mindaz, amit megélünk megfelelő-e a testünknek, a lelkünknek és a szellemünknek, és hogy egy egészséges életet folytatunk- e. Elmélkedjünk az egyes helyzeteken.
A fáradtság: Egy olyan társadalomban élünk, ahol a pihenés gyengeségnek számít és a betegség nincs megengedve, miközben szükséges meghallgatni a fáradtságot, melyet a test közöl és a lehetőségekhez mérten pihenni. Hosszú ideig figyelmen kívül hagyni a fáradtságot, legyengíti a fizikumot, megkönnyítve a betegségek kialakulását. Gyakori tapasztalat az influenza megjelenése egy stresszes időszak következtében és a szövődmények kialakulása, ha nem adjuk meg a testnek a gyógyuláshoz szükséges időt.
Alvás: Mindannyiunknak meg van a saját alvás – ébrenlét ritmusa, mely lehetőség szerint kényszer nélkül be kéne legyen tartva. Annak tudatában, hogy az éjszakai órák azok, melyeket a pihenésre kell szánni és szükséges minden nap aludni, megállapíthatjuk, hogy nem mindenkinek szükséges ugyanannyi órát és ugyanazokban az órákban aludni. Gyakran azok, akik makacsul nem követik a fizikum szükségleteit alvási zavarokat alakítanak ki.
Étkezés: Ezen a téren is sok zavarodottság van és könnyű hagyni magunkat megvezetni a pillanatnyi divatoktól, melyek gyakran egymással ellentmondásosak. Egy egészséges étrend kiegyensúlyozott kell legyen és be kell vezessen egy kicsit mindenből, túlzások nélkül. Az étkezés terén is fontos képesnek lenni meghallgatni önmagunkat. Aki gyermekkorától kezdve hozzá van szokva, képes megérteni, hogy mennyit ételt kér a fizikuma. Minden egyén étrendjének ugyanis követnie kell az egyén jellemzőit, a végzett aktivitást és az élet különböző szakaszait.
Egy olyan étkezésnek alávetni magunkat, mely nem megfelelő a testünk jellegzetességeinek, vagy egy merev diétát követni, legyengíti a fizikumot és megkönnyíti a betegségek kialakulását. Gyakran vallásos gyakorlatokat követve is ebbe a hibába futunk, de egy egészséges ember szellemben meg tudja érteni, hogy milyen lemondásokat tehet anélkül, hogy károsítaná az egészségét.
A szenvedés: Szinte megszokássá vált gyógyszert bevenni amikor egy fájdalmas pillanatot élünk meg és gyakran anélkül, hogy a szenvedőnek meg lenne a lehetősége arra, hogy valóban meg legyen hallgatva. Ebben az esetben a gyógyszer a jobbanlét érzését kelti, de nem teszi lehetővé a szenvedés befogadását és feldolgozását. Ha ez nem következik b,e és a megpróbáltatás nem kerül átadásra Istennek, akkor a szenvedés nem törlődhet ki a lélekből és egy másik módon nyilvánulhat meg, esetleg egy betegség által. Tudatában kell lennünk ezzel szemben és hinnünk kell, hogy egy, az Úrnak átadott megpróbáltatás megengedi a Szentléleknek, hogy megérintse a lelket a szeretetével és meggyógyítsa: ily módon az, aki egy fájdalmas helyzetet él át, nemcsak nem nyomódik el általa, hanem új teremtménnyé alakulhat.
Az érzelmek: A nap során sok helyzetet élünk meg, melyek érzelmeket ébresztenek fel. Az egyénnek megfelelően, különféleképpen érzékeli őket a fizikum és továbbítja a léleknek. Meghallgatni egy érzelmet és megnevezni tudni, lehetővé teszi a harmonikus fejlődést. Észrevettük, hogy egyes betegek, akik nem fogadták el a negatív érzelmek megélését, szorongási zavarokat alakítottak ki. Mások ezzel szemben a szentséget a kellemes és jóléti érzések hangsúlyozásával keverték össze. Üdvözölve és Istennek bemutatva az érzelmeket, megpróbálva lelkiismeretesnek lenni Előtte, korlátolt teremtményekként felismerve magunkat, nyitottan a Szentlélek cselekedetére, megengedjük Neki, hogy átalakítson minket.
Fontos jelzések, külső ingerek, melyek a testre és a lélekre hatnak
A külső ingerek is hatással vannak a testre és a lélekre, és fontos megkülönböztetni a jótékonyakat a károsoktól, fontos tudni figyelemmel és mélyen meghallgatni őket, anélkül, hogy a pillanatnyi divatokat követnénk. Különösen a fény, a hő és a hang – rezgés nagyon fontosak a személy számára.
A természetes fény alapvető fontosságú a test számára, mert Isten fényének a kisugárzása. Gondoljunk bele mennyire természetellenes olyan helyeken tartózkodni, melyeket csak mesterséges fény táplál, esetleg fülsiketítő zenével. Például gyakori tapasztalás a fáradtság vagy idegesség érzése, miután egy időt töltöttünk el a bevásárlóközpontokban és ezzel szemben eltölt minket a béke és a jóllét egy séta után a természetben.
A hő. Nagyon fontos a test számára a nap által kibocsájtott hő, de tudatában kell lennünk, hogy létezik a lélekből származó hő is, mely a Szentlélek bennünk lévő jelenlétének köszönhető. A kívülről és a lélekből érkező hő harmonizálhatnak egymással és stabilabbá tehetik a test hőmérsékletét.
A hang eléri a testet, de az ember lelkét is, és mind a kettőre hatással van. Az ember számára szükséges hang Isten Igéje, de léteznek más hangok is, melyek táplálóak lehetnek, mint a szent zene vagy a madarak éneke, ezzel ellentétben negatív hangoknak kitenni magunkat – például rockzene – az veszélyes, mert feszültséget kelt a testben és leginkább azért, mert elzárja a lélek memóriáját Isten képmása elől.
A későbbiekben komplexebb módon fogjuk megközelíteni a betegséget, de ebben a hallgatásról szóló részben úgy gondoljuk, helyénvaló megemlíteni.
A betegség szinte mindig a testnek egy módja, hogy jelezzen egy fizikai vagy egy szellemi problémát: egy életstílus, mely túlzásokból áll vagy nem megfelelő a személy eredetiségének, vagy egy meg nem oldott konfliktus, vagy egy mély, egyedüllétben megélt és/vagy Istennek át nem adott szenvedés, melyek sebeket hagynak a lélekben.
Pld: Egy ember elveszti a munkáját és ez szenvedést és megaláztatást kelt benne, esetleg az egyedüllétben éli meg és nem adja át teljesen Istennek. Ez a szenvedés belevésődik a lelkébe, és ha innen nem regenerálódik a Szentlélek által, akkor egy betegségen keresztül megnyilvánulhat a testben.
(pap) Alkalmanként egy zavar nem köthető egy nyilvánvaló okhoz, lehetséges, hogy az ősök spirituális gyökereihez kötődő spirituális genetikai átvitellel határozható meg. Ebben az esetben az orvos azt javasolja a betegnek, hogy imádkozzon a gyökereiért és a pappal együtt kíséri.
