Bevezető – Új orvoslás rovat

Két év telt el a Rovatunk bevezetése óta és elérkezett a pillanat, hogy tegyünk egy két pontosítást, melyek lehetővé teszik, hogy figyelmet fordítsunk az átalakulásra, mely ebben az időben folyamatban van, hogy megértsük a megvitatandó témák választásának okát, melyek egy orvosi rovatba beillesztve esetleg kívülállónak tűnhetnek.

Mindig Isten gondolatához igazodva próbáltuk végezni a szolgálatunkat, ennek következtében megváltoztatva a mi gondolatunkat, annak megfelelően, amit a Szentlélek javasolt nekünk, közösségben.

Mindenekelőtt megértettük, hogy egy beteg kíséréséhez a folyamatban elengedhetetlen, hogy az orvos egy pap által legyen kísérve, természetesen mindenki a saját feladatát végezve, a megadott kegyelemnek megfelelően. Jobban elmagyarázzuk: az orvos átadja szellemben a papnak mindazt a valóságot, amit megfigyelt és „megérintett” a beteget megvizsgálva, hogy a pap átadja azt Jézusnak. Továbbá, az orvos közösségbe teszi a pappal mindazt, amit a betegek megéltek, hogy a pap meglátása, az orvoséval egységben, lehetővé tegyen egy tágasabb látásmódot a megélt dolgok kapcsán, és végül javasolja a betegeknek, hogy a paphoz forduljanak, hogyha a vizsgálat során megnyilvánulnak akadályok, melyek blokkolják bennük a szentháromságos cselekedet haladását.

Ezen túl, meghívja a beteget, hogy ajánlja fel a betegségét az Úrnak és tegye meg a szükséges lépéseket a belső átalakulása érdekében, lehetővé téve így az azonos helyzetben lévő lelkek számára, hogy ugyanezt a folyamatot végigjárják.

Ugyanígy fontos, hogy a nép is felajánlja magát a betegekért, így egy jó örvény születik meg, ahol a beteg feltámadási útja a népévé is válik, és fordítva. (Ezt a témát széleskrészletesebben tárgyaljuk az „Az orvos szerepe az új népben” című rovatban).

Egyre világosabb számunkra, hogy az egyén akkor egészséges, amikor eléri az egyensúlyt a szellemben, a lélekben és a testben, valamint a test, a szellem és lélek között, ezáltal harmonikussá válva mind személyként, mind a végzett cselekedetekben, anélkül, hogy azok a „törések” keletkeznének, melyek fizikai szinten is könnyedén kihatással vannak. Ezt nem lehet elérni sem meditációs vagy ezoterikus gyakorlatokkal, sem vaskalapos sportos vagy étkezési fegyelemmel, csak Istennek átadva az életet és megengedve a Szentléleknek, hogy vezessen minden cselekedetben és az élet minden terén. Így jobban be tudunk hatolni Isten gondolatába és sok helyzetbe, melyeket a munkában, a családban és a kapcsolatokban megélünk, gyakran kizárólag emberi gondolatok és sémák szerint, melyek így egy másik tekintet segítségével kerülnek megvilágításra és megélésre: Istenével. Végül, ezekben a gyors, döntő és fontos időkben az Úr kitartóan kéri tőlünk, hogy tisztuljunk meg és emelkedjünk fel, elszakadva a földi terhektől, a gyakran patologikus ragaszkodásoktól és mindattól, ami megakadályozza a léleknek, hogy kitágítsa a szellemet és egy mély kapcsolatba lépjen az Atyaistennel. A beteljesítendő alappillérek ezekben a lépésekben az életfelajánlás, az integritás és a közösség.

Éppen mindez az út ösztökélt minket arra, hogy kitágítsuk a találkozóink témáit, szembenézve a család, a közösség és a szabadság témájával, melyeket látszólag tekinthetnénk nem orvosi vonatkozásúaknak, de amelyek a valóságban befolyásolják a személyek gondolatát és életét, megérintve a szellemi és fizikai egészségüket is.

Kedves testvérek,

Szeretnénk elindítani az orvoslás rovatot, hogy megosszuk mindenkivel a látásmódunkat ezen a nagyon fontos téren is. Egy orvosokból álló magcsoport vagyunk, az Új Nép útjába beillesztve, mely kapcsolódik a Krisztusban, Isten Fiában való újraegyesítés programjához, és Ő a cselekvésünk középpontja.

Az orvosi és sebészeti diploma és a szakosodás után az ismeretünk kitágult más képzési folyamatokon keresztül, melyek a pszichoszomatikus orvoslás, homeopátia, szülészet stb. és az Új Nép útján keresztül mindezek az ismeretek harmóniába kerülnek egymással és kiegészülnek.

Mindaz, amit elétek tárunk, a hitbéli utunkba merülő munkatapasztalatunkból származik. Szolgálatként éljük meg a munkánkat, a Föld és az egész világegyetem Új Népével és a Rendkívüli Eszközökkel közösségben; ebből a közösségből ered az erő és a kegyelem.

Ahogy az Új Nép minden tagja, mi is felajánlottuk az életünket Istennek és az Ő segítségével próbáljuk megélni a közösséget és az integritást. Megéljük a papságot, melyet a keresztelésben kaptunk, felajánlva Istennek, a munkánk, konkrétabb esetben a beteget, a szenvedését és mindazt, amit megélt; meghívjuk, hogy ugyanígy tegyen, minthogy egy beteg test is szolgálhat Istennek és egy Neki felajánlott betegség megengedheti az Úrnak, hogy jobbá alakítsa az életet.

Úgy tartjuk, hogy az ember szellemből, lélekből és testből áll, melyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz és kommunikálnak egymással és így a figyelmet egy beteg egészére kell helyeznünk és nem csak egy tünetre vagy egy szervre.

Úgy véljük, hogy minden személy eredeti, mert Isten egyedinek és megismételhetetlennek teremtett minket és fontos üdvözölni ezt az eredetiséget, legyen az egészségben, vagy a betegségben, és így a diagnózisban és a kezelésben is. Látjuk, hogy a betegség néha a lélek egy mély megpróbáltatásának a jele, vagy a szellem zárkózottságának; amikor szükséges tehát, segítünk megérteni a betegnek a belső szenvedés okát, vagy meghívjuk, hogy távolítson el minden akadályt, mely nem teszi lehetővé Isten életének, hogy teljes mértékben áradjon benne, vagy javasoljuk neki, hogy lelkiismeretes legyen Isten előtt, bemutatva neki a korlátokat és gyengeségeket.

Továbbá bátorítunk mindenkit, hogy hallgassa Isten Szellemét, mely beszél a szellemünkhöz, tudva, hogy az Úr által előre látott gyógyulás a szellemből indul, hogy aztán elérkezzen a testhez.

Mindennek tudatában mi is, mint minden orvos folyamodunk gyógyszerekhez és diagnosztizáló eszközökhöz. Tudjuk továbbá, hogy a betegség az áteredő bűn következtében lépett a világba és gyakran észrevesszük a munkánkban, hogy a betegek fizetik a korábbi generációk bűnének következményét.

Az elmélkedéseink folytatásához elengedhetetlen pontosítani, hogy mit értünk szellem, lélek és test alatt és a közöttük lévő dinamikát.

A szellem az emberi lény központja, melyben jelen van és cselekszik a Szentháromság Egy Isten Szelleme; a lélek az az érzékeny rész, ahonnan az érzelmek és érzékek erednek, memóriával, intellektussal és akarattal rendelkezik és érzékszervekkel van felruházva; a test az a kézzelfogható rész, mely az érzékszerveken keresztül kapcsolatban van a külvilággal.

Szellem, lélek és test kommunikálnak egymással. A szellem elsődleges energiát kap a Szentlélektől, mely a Szentháromság három személyétől ered, közli a lélekkel, aki továbbítja a testnek, lehetővé téve az embernek, hogy a Teremtő Isten tervének megfelelően harmóniában éljen. A test sok impulzust kap a külvilágból a szerveken keresztül, továbbítja a lélek érzékeinek, mely feldolgozhatja és továbbíthatja a szellemnek, ahol az emberi lény újra nemződik a teljességében.

Luisa P.

Hallgatás