Az imacsoport és a Szűzanya vezetése

Előző rész: A szellemi harcok

Az imacsoport és a Szűzanya vezetése

Úgy vélem, hogy az imacsoportot a program részének kell tekinteni, amelyet Isten a Szűzanyán keresztül akart kibontakoztatni a Medjugorjéi közösségi plébánián. Az Evangéliumot olvasva észrevesszük, hogy Jézus a nyilvános prédikációja megkezdésekor emberek sokaságához fordult; a nép lelkes volt és követte őt, mert jeleket és csodákat látott. Aztán, ahogy Jézus beszédei egyre igényesebbek lettek, azok, akik csak lelkesedésből követték őt, visszavonultak. Az élete vége felé sok tanítvány elhagyta őt, és még az apostolai közül is elárulta az egyik. Ez történt a Medjugorjéi jelenések hívei között is. A kezdeti lelkesedés csökkent. Ezután Isten az egyénekhez fordult és megpróbált egy kisebb csoportot képezni, hogy közvetlenebb módon vezesse őket, és elvezesse egy nagyobb mélység megéléséhez. Véleményem szerint ez volt a Szűzanya szándéka is az imacsoport számára. A kis látnokon, Jelenán keresztül, aki bizonyosan nem rendelkezett egy teológus vagy egy prédikátor nyelvezetével, a Szűzanya egyszerűen megtanította mindazoknak, akik az egyszerűségben üdvözölték, hogy hogyan haladjanak Isten felé. Felkészítette őket, hogy megérthessék a saját hívásukat és választhassák azt. A csoport feladata – az imán, a böjtön és a találkozókon keresztül – az volt, hogy mindenki, egyénenként és a többiekkel közösségben növekedjen és érjen, hogy válaszolhasson Mária hívására.

Az imacsoport találkozói 1983. június 24-én kezdődtek, a jelenések évfordulójának előestéjén.

Azon év májusának végén Jelena Vasilj eljött hozzám és azt mondta, hogy Isten anyja kinyilatkoztatta neki, hogy meg fog jelenni a házában és szeretné, ha én is jelen lennék azon jelenés során. Elmentem a házába, és egy ima után tanúja voltam a jelenésnek. Jelena azt mondta nekem, hogy a Szűzanya azt szeretné, ha megalakulna egy imacsoport, melyet Ő vezetne. Továbbá azt javasolta, hogy ebbe a csoportba különösen a fiatalok vegyenek részt, akik komolyan akarták követni Jézust, és akik szabadabbak, mert még nem kötötték meg őket a munka és a családi kötelezettségek. A Szűzanya egy hónapot hagyott az elmélkedésre, imára és a döntésre. Ezen idő eltelte után azok, akik eldöntötték, hogy részt vesznek a csoportban megígérték, hogy imádkozni és böjtölni fognak, hogy  így készüljenek az út megkezdésére. Aztán a Szűzanya egy követendő programot adott: minden nap imádkozni, heti kétszer böjtölni, részt venni a Szentmisén és minden nap felszentelni magukat Jézus Szívének és az Ő Szeplőtelen Szívének.

Ugyanazon év őszén a Szűzanya kifejezte a kívánságát, hogy a csoport tagjai engedjék meg számára, hogy Általa legyenek vezetve az elkövetkező négy évben, és hogy azon időszak során ne döntsenek sem a házasságról, sem a vallásos vagy papi élet átöleléséről. Elmagyarázta, hogy el akarta vezetni a csoportot egy autentikusabb ima megélésére és kiemelte, hogy az alapvető fontosságú dolog az volt, hogy a csoport tagjai felfedezzenek és megéljenek egy mély ima életet, mielőtt bármilyen életformát is választanának. Csak ezen négy évnyi út után tudtak volna megfelelő döntéseket hozni. Így indult el az imacsoport, Jelena körül egyesülve.

Szentséges Szűz Mária személyesen akarta vezetni ezeket a személyeket, hogy megtisztítsa és felkészítse őket, hogy be tudják teljesíteni a sajátos küldetést, melyet az Úr rájuk akart bízni. Képezni akarta őket, hogy képesek legyenek megérteni a sajátos szerepüket Isten terveiben.

Nekem csak egyszerűen végig kellett járnom az utat, ahogy a csoport minden más tagjának, megpróbálva megélni azt, amit a Szűzanya kegyelemként megadott. Ugyanakkor szellemi asszisztensként részt vettem a csoportban. Ebből az élményből leginkább az a vágy maradt meg bennem, hogy megfeleljek annak, amit a Szűzanya mutatott nekünk. Mária mutatta nekünk az utat, mely az Atyához vezet a Szentlélekben, ugyanazt az utat, melyet a Fia, Jézus járt végig. Ezek a lépések nagyon fontosak voltak számomra, egy valós felkészülés volt az életem következő lépésére.

Logikusan azt lehetne gondolni, hogy a Szűzanya egyszerűen imára hívta az imacsoportot. Valójában nem így volt! Igen, a Szűzanya kérte az imát, de az imákon keresztül megtanított minket belépni az imába, azaz, hogy megéljük a kapcsolatunkat Istennel, úgy, ahogy a Fiú az Atyával él a Szentlélekben. Ez egy nagy és csodálatos dolog!

 

Következő rész: