III. rész – A szentháromságos gondolat bennünk

2025.01.19

Beszélgetés Szent Rafael arkangyallal:

1. Krisztus gondolatáról beszélve az ő sajátos gondolatára vonatkoztatsz vagy beleérted a Szentháromság gondolatét is?

„A Három Isteni Személy gondolata különböző és mindegyik saját eredetiségének megfelelően egyedi; az Atya gondolata az nem a Fiúé, sem a Szentléleké. Mindazonáltal, az Atya, a Fiú és a Szentlélek gondolata életet ad egy, az azonos eredetisége és kimenetele által lényegében egységes gondolatnak, mely tartalmában egy. A Szentháromságos Isten gondolata, bár megőrzi mindegyik isteni Személy előjogát, eléri a teljes harmóniát és komplementaritást; ebből származik a szentháromságos erő elképzelhetetlen ereje, mely az egész teremtést fenntartja. Világos tehát, hogy a Szentháromságnak van egy gondolata, és arra vonatkoztatok, amikor általánosságban Isten gondolatáról beszélek. Ha gyakran vonatkoztatok Krisztus gondolatára az azért van, mert nektek misztikusan egyesülnötök kéne Vele és Általa az Atyaistennel, a Szentlélekben. Jézus Krisztuson keresztül Isten gondolata továbbítódik hozzátok annak integritásában és erejében.

Krisztus gondolatában, bár eredeti marad, megvan benne a szentháromságos gondolat teljes tartalma, azaz az Atya, az Fiú és a Szentlélek teljes gondolata.

Itt belépünk a világegyetem legnagyobb misztériumába, azaz a Szentháromságéba, melyet nem lehet racionálisan megérteni, sem szavakkal elmagyarázni, azonban a hitben nagyon világos. Isten misztériumai nem a Sátán okkult titkai, melyekhez csak kevesen, az úgynevezett „illuminátusok” férhetnek hozzá. Isten misztériumai készek megnyílni azok szemei előtt, akik egyszerűséggel és könnyedén hisznek: ennek eléréséhez csak egy út létezik, az Istenben és az Ő Krisztusában való hité. Nincs más eszközötök, mert a hitben kifejezitek a szeretetet és a bizalmat Isten felé és így magatokhoz vonzzátok a fényét és az intelligenciáját.

Ha felajánljátok magatokat Jézusnak, és hagyjátok vezetni magatokat általa, akkor ő közli veletek a gondolatát, mert Vele egységben éltek. A Szentlélek, aki bennetek lakik, folytonosan megvilágítja előttetek Krisztus gondolatát és afelé irányít benneteket. Az Atya szeret benneteket, üdvözöl benneteket a Fiában, Jézusban és Rajta keresztül megadja nektek az ő gondolatát, a Szentlélek erejében. Így a szentháromságos erő, mely teremt, megvált és megszentesít, szüntelenül cselekszik bennetek. Ez a kulcs Isten minden tudományának, bölcsességének és ismeretének, és az ő valóságának birtoklásához.”

2. Krisztus gondolata Istennek egy folyamatos cselekedete. Mondhatjuk azt, hogy mi is beilleszkedünk ebbe a cselekedetbe, amennyiben egységben vagyunk Krisztussal?

„Az ember gondolatát nem lehet Istenéhez hasonlítani. Az ember számára a gondolkodás gyakran egy nagyon fárasztó tevékenység, a bolygó függvényében is, amelyen él. A Föld esetében az ember nagy nehézséggel gondolkozik, mert hiányzik neki a Szentlélekkel való harmónia. A gondolata nehezen valósul meg.

Figyeljétek meg a Föld egy tudósát, egy orvosát, egy művészét, figyeljétek meg magatokat is. Arra gondoltok, hogy mit tegyetek, hogyan tegyétek, majd arra, hogy hogyan valósítsátok meg azt, amit elgondoltatok; gyakran időre van szükségetek ahhoz, hogy megerősítsétek, hogy az, amit elgondoltatok, helyes-e. Az elgondolás és annak a megvalósítása között eltelt időben összpontosul az összes emberi küzdelmetek.

Istenben, ezzel szemben, a gondolkodás és a teremtés egyidejűek. Minél inkább felemelkedik az ember Istenhez, a Krisztussal való misztikus egységen keresztül, annál gyorsabban valósítja meg azt, amit elképzelt. A gondolkodása kreatívvá válik, azaz teremtő képességűvé. Más bolygók emberiségei, akik nem követték el az áteredő bűnt, egy, a tiéteknél sokkal dinamikusabb gondolkodással rendelkeznek: képesek egyszerűséggel megvalósítani azt, amit elképzeltek. Ez sokkal kreatívabbá teszi őket és meghatározza a gyors fejlődésüket a tudás minden terén; ezért a civilizációjuk jóval felülmúlja a tiéteket. Mindazonáltal, még a hűséges emberiségek gondolkodása és az olyan tiszta szellemeké, mint az angyaloké sem hasonlítható, még távolról sem, Isten gondolatához, melynek nincs párja a világegyetemben, és amely nem lehet egyetlen teremtmény mentális kategóriájának sem alávetni. Minden sémán, minden emberi tényezőn kívül áll, teljes mértékben szabad, mert teljes mértékben világos. Istenben nincsen sötétség[1] és ez tisztává és szabaddá teszi a gondolatát, mert Istennek nem esik nehezére megvalósítani a gondolatát, megteremtve és újrateremtve a világegyetemet.”

3. Az ember felemelkedése és a folyamatos haladása a kreatív gondolat felé a hitbéli útból áll?

„Igen, a felemelkedés egy hitbéli út, mely az idők végeztén fog elérkezni a tökéletességhez, a Nagy Fénysorompón túl[2]. Ezért még a kezdettől fogva az Istenhez hűséges emberiségek sem érkeznek el az abszolút tökéletességhez, mindazonáltal sokkal jobban ismerik nálatok a valóságot, annak esszenciájában. Hatni tudnak az életet szabályozó törvényekre és közvetlenül beavatkozni a valóságba, pontosan azért, mert a Legfőbb Jóra, azaz Istenre és minden teremtmény javára törekszenek. Minthogy a jó és nem a rossz vágya van bennük, megkapják Istentől a képességet és az engedélyt, hogy hassanak a teremtésre. Sajnos a földi emberben nem csak jószándék van, sőt; túl gyakran a saját érdekeit keresi és gonosz birtoklási, kizsákmányolási, nyereségvágyakat érlel magában. Ezért Isten nem engedi meg neki, hogy teljes mértékben megismerje az élet törvényeit. Ha így tenne, akkor egy halálos fegyvert helyezne a kezébe, mely képes az egész teremtést tönkre tenni. Már így is sok rosszat termelt az ember a Földön a kapzsisága és a szeretet és ismeret hiányának következtében. Nem lesz megadva neki, hogy felfedezze a világegyetemet!”

4. Mi történik azokkal az emberiségekkel, akik nem hűségesek Istenhez és más bolygókon élnek[3]? Milyen az ő gondolati szintjük?

„Ezek az emberiségek is csak részben tudnak hatni a valóságra. Isten erősen korlátozza őket. Ne felejtsétek el, hogy a földi emberiséghez képest jobb helyzetben vannak, minthogy, bár elkövették az áteredő bűnt, de nem kötöttek szövetséget a Sátánnal, úgy, ahogy a ti elődeitek. Ezért egy, a tiéteket felülmúló ismerettel rendelkeznek, bár lényegében a sátáni befolyás alatt állnak, mert önzőek és lázadóak. A Sátán használja és kizsákmányolja őket, ahogy az mindazokkal történik, akik közel kerülnek hozzá. Azonban nem érik el egyes földi emberek perverziójának szintjét. Ezek imádják a Sátánt, felszentelik magukat neki, és odáig is elmennek, hogy feláldozzák neki a hozzájuk hasonlók életét, még a saját gyermekeik életét is, hogy pénzt és hatalmat szerezzenek. Ez nem történik meg azoknál az emberiségeknél, akikről beszélünk, akik elkövették az áteredő bűnt, de könnyedén meg lehetne menteni őket, ha Jézus Krisztus és az ő megváltó üzenete kinyilatkoztatásra kerülne nekik.

Ez a kinyilatkoztatás éppen az, melyet Isten a földi népétől vár, attól a kis maradéktól, mely szereti Istent és hűséggel szolgálja. Ez lesz az új emberiség magcsoportja, aki a Földet meg fogja örökölni és el fogja vinni a megváltás kinyilatkoztatását a világegyetembe, az Isten által ismert módon és időben, melyet Ő fel fog fedni a hűséges gyermekeinek. Ez a kis maradék, napról napra, meg fog erősödni Isten kegyelmével és erejével, az ő Szentlelke által lesz vezetve. Ne álltassátok magatokat, hogy ehhez a magcsoporthoz tartoztok mindössze azért, mert valamilyen valláshoz tartoztok vagy sok imát mondtok, sok imádatot gyakoroltok és jobbnak érzitek magatokat a többieknél, még akkor is, ha sosem változtatjátok meg az életeteket! Isten a szellemeteket fogja megítélni. Az alapján fog megítélni benneteket, hogy készek vagytok-e az önzőségetek visszautasítására, hogy a Szellem törvényeit kövessétek, az arra való készségetek alapján, hogy átöleljétek Krisztus életét, teljes mértékben részt véve a halálában és feltámadásában. A Földön minden embernek meglesz a lehetősége arra, hogy megismerje Jézus Krisztust, és egy elkerülhetetlen választás elé lesz helyezve: vagy Krisztussal vagy ellene. A válasza alapján lesz méltónak vagy méltatlannak ítélve arra, hogy az új emberiség része legyen. Meg fogtok lepődni látva megvalósulni az Úr igéjét: „Nem jut be mindenki a mennyek országába, aki mondja nekem: – Uram, Uram! Csak az, aki teljesíti mennyei Atyám akaratát[4].”[5]

 

[1] Jn 1,5

[2] Lásd „A Nagy Fénysorompón túl”, 12- és 15. fejezet

[3] Lásd „A Nagy Fénysorompón túl”, 6. fejezet

[4] Mt 7,21

[5] „Újraírni a történelmet – I. kötet – Isten gondolatában” III. fejezet