“Az Én Nevemben Fogtok győzedelmeskedni”
2021.01.05 – hanganyag átirat
Tomislav atya
„Kedves Fivéreim és Nővéreim; ezen Vízkereszt Ünnepségének előestéjén, megkezdődik az Úr, Istenünk megnyilvánulása minden népnek. Isten Édesanyjának Ünnepélyén Neki szenteltük magunkat, mert a Szívében érezhetjük Isten jelenlétét, miközben Ő segít nekünk teljesen megtapasztalni azt.
Ma Jézus arról beszélt nekünk, hogy milyen erős az ő Nevének idézése.[1] Bevezetett minket ebbe az ünnepségbe melyet az Atyaisten előtt szeretne ünnepelni, az egész Egyházával együtt. Ez az ünnepség vízválasztó. Láthatjuk a liturgikus olvasmányokban, hogy ha Jézus Krisztus közbenső eljövetelének idejébe helyezzük őket, választásunk függvényében egy választó pontot határoz meg. Választhatjuk azt, hogy Heródes oldalán álljunk, aki meg akarta ölni Jézust; a főpapok oldalán, akik a borzalmas Kereszthalálra kárhoztatták; azok oldalán, akik a Kereszt lábánál sértegették őt; azok oldalán, akik megölték Isten életét magukban és másokban. Vagy választhatjuk azt, hogy azok oldalán álljunk, akik elfogadták Őt, ahogy Mária tette. Ő életet adott neki a Földön: a Testét, a Vérét, úgy, mint lelke elköteleződését. Szent József teljesen a gyermeknek, Isten Fiának szentelte magát, aki Máriában megtestesült és együtt védelmezték és nevelték őt. Mária részt vett a megváltás művében a Kereszt lábánál. Keresztül ment a saját átalakulásán, elérve a csúcsot, amikor az emberiség Édesanyjává vált.
Mit jelent az, hogy befogadni Jézust? Számos fontos pont található Jézus üzenetében, ahogy az Evangéliumban is.[2] Az első az, hogy meg akarunk gyógyulni, de először meg kell éreznünk a fájdalmát annak, hogy nem vagyunk jól; meg kell éreznünk, hogy valami nem működik az életünkben, hogy van egy sokkal nagyszerűbb élet, egy örök élet. Az Evangélium beszél emberekről, akik különféle vallásokhoz tartoznak; emberekről, akik néznek, de nem látnak, akik hallgatnak, de nem hallanak, akiknek van szíve, de nem éreznek, mert magukba vannak zárva és visszautasítják, hogy megváltozzanak. Tudatába kell kerülnünk ennek, hogy azt választhassuk, hogy Mária és József és minden szent oldalán álljunk, annak érdekében, hogy elősegíthessük az életet magunkban és másokban a Földön és a Világegyetemben. Ez az Egyház feladata. Először a mi regenerációnk szükséges, mely el fog vezetni minket az élet teljességébe.
Az üzenetében Jézus rátekint a Kereszténységre, a Keresztény felekezetekre és a cselekedetükre és a képtelenségükre, hogy válaszoljanak az emberiség szükségleteire. Ahogy mondta, a legtöbb felekezet humanitárius szervezetté vált. Ez súlyos Isten szemeiben. Dicséretes egy jótékony humanitárius szervezethez tartozni, azonban ez nem vezet az ember megváltásához. Az ember arra van hívva, hogy belépjen Isten életébe, hogy megkaphassa az élet teljességét Jézus Krisztuson keresztül, a Szentlélekben.
Jézus egy kifejezést használ ebben az üzenetben: haladjatok az úton. Ezzel az ünnepséggel megkezdjük ennek az évnek az útját, mely Krisztusnak, az Univerzum Királyának van szentelve, melyben meg szeretné mutatni önmagát, dicsőséges megnyilvánulását megelőző fázisban, mely az Ő közbenső eljövetelének ideje. Ez azt jelenti, hogy arra vagyunk hívva, hogy legyünk nyitottak Jézusra és fogadjuk be Őt, de ne csak formálisan az Igéjét, az intézményeket vagy más vallásos felekezeteket, hanem szellemben és igazságban is fogadjuk be. Ez nagyon fontos számunkra. Ahogy az élet egy családban születik, így történik az Egyházban is, az igazi Egyházban, mely Jézus Krisztushoz tartozik.
Jézus megint kiemelte, hogy az Egyház egy. Az az Egyház, melyet Ő alapított és amely most leereszkedik közénk, ahogy ott van a Mennyekben, és ahogy kellene. Kiemeli ennek az Egyháznak a jellemzőit, ahogy azt olvashatjuk az üzenetében. Jézus ezt mondta:
„Attól kezdve, egészen dicsőséges eljövetelemig az egész Világegyetembeli népem között leszek – láthatatlanul azok számára, akik visszautasítanak engem – mindvégig, míg az Atya akarja.”
Miért lesz láthatatlan azok számára, akik visszautasítják? Mert szabadok; nem kényszeríti őket; nem helyez nyomást senkire sem, annak ellenére, hogy az évezredek során az Egyház gyakran gyakorolt nyomást az emberekre, hogy Krisztushoz vezesse őket. Mégis, ezekben az időkben, ennek egy szabad és személyes döntésnek kell lennie, mert mindegyikünk egyedi. Ez egy teljes döntés, mivel az élet teljessége felé haladunk. Jézus szellemben jelenik meg népe között – érinteni fogjuk ezt a témát az elmélkedésünkben, hogy megnézzük, hogy hogyan vezet minket a teljességbe és az új teremtés felé. Jézus ezt mondta:
„Ti lesztek az én népem, akik megnyilvánítjátok az én erőm és tanúsítjátok a jelenlétem közöttetek. Én a szellemetek mélységeiben fogok hatni és ti megnyilvánítjátok kifele a velem való egységetek gyümölcseit. A jelek és a csodák kísérni fogják a küldetésetek, mert én leszek, aki hatni fogok veletek együtt. Arra kérlek, hogy legyetek engedelmesek és tanulékonyak az én tekintélyemmel szemben, hogy én rendelkezni tudjak veletek.”
„Az én tekintélyemben”. Többször elismételtük, hogy ezek azok az idők, melyekben Jézus hatalma alá fogja helyezni az Egyházat, és minden egyént. Semmilyen más hatalom nem tudja helyettesíteni őt: semmilyen próféta, semmilyen karizmatikus, semmilyen hierarchia, senki, mert mindegyikünk, -az eredetiségünkben és a Szentlélekben-, nyitott kell legyen a Szentháromság Egy Isten életére, mely Jézus Krisztuson keresztül jön a szívünkbe a Szentlélekben, mint tavasszal a rügyet tápláló napsugarak és víz. Ha képtelenek vagyunk befogadni ezt az életet Istentől, akkor nem fogunk gyümölcsözni, és semmink sem lesz, amit adhatunk. Sokat tanulhatunk a katekizmusban és a teológiában, de nem ugyanaz. A képességünk, hogy érezzünk és megkülönböztessünk, szükséges, még a katekizmus tanulmányaiban is; szükséges számunkra, hogy az egész lényünkben érzékeljük az életet, amely az Istentől ereszkedik le.
Aztán Jézus megtanítja nekünk, hogy hogyan idézzük Őt, hogy az élet hordozóivá váljunk mások számára. Azt gondolom, hogy a három pont, melyet kiemelt, nagyon fontos az imáinknak, a celebrációinknak és a kapcsolatainknak.
„Használjátok az én nevem, hogy kérjetek és adjatok. Az én Nevem ereje megnyitja a kapukat az igazi csodáknak, és az, ami lehetetlen, lehetségessé válik. Szeretném, hogy innentől kezdve mindent az én Nevemben kérjetek. Minden egyéni és közösségi ima előtt és minden szentmise előtt idézzétek a Szentlelket, hogy segítsen azt kérni, ami Isten kívánságaival megegyezik. Ő ismeri a ti és a nép kívánságait, de ismeri Isten kívánságait is, és nem engedi meg, hogy olyan dolgokat kérjetek, ami nem Isten szerint van.”
Miért említi Jézus a Szentlélek megidézését először? Mert a Szentlélek a tökéletes Szeretet, mely mindenki irányába pulzál: emberek, az angyalok még Lucifer felé is, de Lucifer visszautasítja a szeretetet. Mi is elfogadhatjuk vagy visszautasíthatjuk. Kevés ember merül el a Szentlélekben, mielőtt elkezdne beszélni, prédikálni vagy kérni valamit. Itt helyezkedik el a választásunk: hogy el szeretnénk fogadni Isten életét magunkban vagy nem; hogy azt akarjuk tenni, amit Isten kér tőlünk vagy sem. A Szentlélek megadja nekünk azokat az első impulzusokat és mindig elkísér minket, a fogantatás pillanatától kezdve. Engedjétek meg, hogy hozzunk egy példát: A Szentlélek mindig Máriával volt aztán Jézus fogantatásának pillanata eljött, Mária küldetése elindult és Isten mindenhatósága leereszkedett Rá; aztán Isten mindenhatósága hatott Benne a keresztre feszített Fiú előtt és aztán Isten mindenhatósága testben és lélekben felvitte Őt az új teremtésbe. Így az első kérdés az az, hogy mit szeretnénk?
Ezután a következő pont jön: „majd adjátok át magatokat az Anyámnak, a Szentlélek Jegyesének, hogy minden kérésetek az ő tiszta szándékai által meg legyen szűrve. Ő csak azokat a kéréseket fogja felajánlani Istennek, melyek méltók a befogadásra”.
Itt fel kell fedeznünk a tökéletes Anyát, aki átölel és követ minket, és a Társmegváltót, aki teljességben belépett a Szentháromságba és aki elvisz minket Jézushoz, ha elfogadjuk és megérezzük, amit közvetít nekünk. Ahogy azt sokszor elmondtuk, ezen idők minden próféciája hangsúlyozza, hogy senki sem fog megvédeni minket a Szeplőtelen Édesanyánkon kívül, az ő Szeplőtelen Szívén kívül. Azonban, ha ily módon egyesülünk vele, az ő Szívével, olyanokká válunk, mint a Szíve és úgy viselkedünk, mint ő Jézus előtt: senki sem kapta meg úgy Jézust, ahogy ő.
„Végül kérjétek az Atyától, hogy az én Nevemben teljesítsen. Én Előtte fogok állni, hogy kérjem, hogy meghallgassa az imáitok, ha ezek jogosak és a javatokra vannak, és azok javára, akikért imádkoztok”
Ez a felemelkedés folyamata, a belépés a teljességbe, mert Jézus imádkozik értünk és tökéletesen közbenjár értünk, hogy elérjük a megváltást; tökéletesen vezetni fog minket, mind egyénenként, mind az egész Egyházat, az Atyához, az új teremtésbe. Aztán ahogy megírtuk az „Az Univerzum és lakói” című könyvben[3], a Trinitárius erő teljesen hatni fog bennünk, hogy eltelhessünk Isten életével.
Nagyon fontos számunkra, hogy ily módon készüljünk az Úr Keresztelésének ünnepségére, melyben meg fogjuk újítani keresztelési fogadalmainkat. Azonban, ebben az évben a keresztelési fogadalom megújítása nem lehet felszínes ragaszkodás. Be kell fogadnunk az erőt, melyben Jézus bemutatja Önmagát ezen időkben, a Világegyetemre kiterjedő Egyházában.
Egy másik nagyon fontos szempont számunkra az az, hogy ha fokozatosan járjuk az utunkat, hogy elérjük a teljességet, akkor nem kényszeríthetünk semmit senkire; szabadon kell hagynunk mindenkit. Semmilyen próféta nem tudja kényszeríteni önmagát, ahogy Szent Pál mondja: a próféciák korlátoltak.[4] Ha vetünk egy pillantást az Ótestamentum próféciáira, nagyrészt szimbólumokban és képekben beszélnek, és Isten a képeken keresztül beszél. Azonban ez az az idő, melyben Jézus közbenső eljövetele felkészít minket dicsőséges megnyilvánulására, amely a mi dicsőséges megnyilvánulásunk is a teljesség felé. Tehát nem kényszeríthetünk semmit senkire, de nem menthetünk meg senkit szép prédikáción és szép fogalmakon keresztül, vagy az emberek megijesztése által sem.
Valójában, mindannyiunknak együtt kéne pulzálnia kéne Isten életével, az Ő szeretetével, Fényével és Életével, miközben rábízzuk az emberekre, hogy döntsenek a szíveikben. A döntésük többé nem lehet rejtett talentum[5]. Most mindennek nyilvánosságra kell kerülnie, ha el akarjuk érni Isten életének teljességét, összpontosítanunk kell rá, és megnyilvánítani azt.
Ezek a felkészülési napok az Úr Keresztelésére értékesek számunkra, mert Jézus hat bennünk, hogy felkészítsen minket. Jézus, emberként harminc évig készítette magát; aztán elmerítette magát a csöndben, hogy befogadja az Atya életét, a Szentlélekben, hogy felülkerekedjen a Sátán állította próbákon. Mi most ebben az időben vagyunk. Arra vagyunk hívva, hogy belépjünk a teljességbe és közvetítsük azt másoknak. Arra vagyunk hívva, hogy döntsünk, hogy melyik oldalon szeretnénk lenni. Szeretném hozzátenni, hogy csak Jézus Krisztus világegyetemre kiterjedő Egyházában, az egyetlen Egyházban tapasztalhatjuk meg a Jézushoz hasonló pulzálást, azzal a vággyal, hogy mindenkit megmentsünk, azonban nem emberi eszközökkel, hanem a Szentlélek erejével, mellyel Jézus el fog jönni ebben az évben. Mindenki szívén kopogtatni fog.
Megáldalak ma este, hogy belülről össze tudjátok gyűjteni magatokat. Engedjétek el az elképzeléseket, melyeket Szent Máté is az Evangéliumban leírt, azok a kornak megfelelő kifejezések voltak, hogy a Szentlélek megnyithassa az elmétek az Úr Jézus jelenlétére, aki előkészíti dicsőséges eljövetelét, felülkerekedik a gonoszon, gyógyít, vígasztal és átalakít minket, meggyógyítja a látásunkat, hallásunkat, a szívünket, az érzéseinket és az ítélőképességünket. Megáldalak, hogy mindannyiótok közvetítse Jézus jelenlétét és az életet, mely virágzik, kiárad és másoknak adja magát az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
[1] Lásd Jézus üzenete, 2021.01.05, „Az Én Nevemben Fogtok Győzedelmeskedni” a www.azujteremtesfelé.com weboldalunkon közzétéve
[2] Lásd Mit 2,1-12
[3] Lásd Stefánia Caterina, Tomislav Vlasic, „Újraírni a Történelmet II. rész- Az Univerzum és lakói”, 2019, Luci dell”Esodo
[4] Lásd 1Kor 13,9
[5] Lásd Mt 25,14-23