“Drága gyermekeim,

Ma azt szeretném mondani nektek, hogy A FÖLDI ÉLET MEGPRÓBÁLTATÁSOKBÓL IS ÁLL. Akár kicsik, akár nagyok is legyenek, a megpróbáltatások vitathatatlanul részét képezik egzisztenciális utatoknak. Néhány abból a környezetből származik, amelyben éltek, vagy a titeket körülvevő emberek döntéseinek következményei. Mások az emberiség hibás döntéseiből, kollektív gondolkozásából és bűneiből származnak, ami a világ lelke és ami gyakran drámaian befolyásol benneteket. Másokat pedig a személyes döntéseitek, gondolkozásmódotok és bűneitek okoznak. Szeretnék segíteni nektek, hogy jobban megértsétek.

Mindenekelőtt, a megpróbáltatások nem Istentől származnak, mert Ő azt szeretné, ha gyermekei boldogok lennének. Isten azért engedi meg, hogy meg legyetek próbálva, hogy az élet kihívásaival mérjétek magatokat, erősödjetek a jó és a rossz közti küzdelemben, azt választva, ami megfelel az élet törvényeinek és visszautasítva azt, ami nem. A próbatételek élesítik megkülönböztető képességeteket és segítenek jobban megérteni a valóságot is, és saját magatokat, korlátaitokat, erősségeiteket, reakcióitokat, hibáitokat meg akaraterőtöket is. Isten azért engedi meg a próbákat, mert azok nélkül gyermetegek maradnátok.

Azonban a próbatételek csak akkor szolgálják növekedéseteket, ha pozitívan kezelitek őket. Sok ember képtelen szembesülni a megpróbáltatásokkal, így életük puszta túléléssé válik, és ez frusztrációt, közönyt, depressziót, agressziót, átkozódást, lázadozást és káromkodást szül. Manapság sok férfi és nő él így a Földön, ennek gyümölcsei pedig, következményeikkel együtt elárasztják az egész emberiséget, amint látjátok.

Miért képtelen sok ember pozitívan szembenézni az élet megpróbáltatásaival? Mert hiányzik belőlük a lelkük mélyén meghozott döntés, hogy Istenhez tartoznak, és Vele járják életútjukat.  Ez a döntés már teremtésetek pillanatában megszületik, amint azt elmagyaráztam nektek. Ha az ember kezdettől fogva Istent választja, akkor a nehézségeket helyesen kezeli, Isten segítségével és védelmében. Azok, akik elutasítják Istent, a megpróbáltatásokat a maguk módján kezelik saját egoizmusuk által vezetve és démoni befolyás alá kerülnek. Akik pedig bizonytalanok maradnak, azok ide-oda hányódnak, és számukra a próbatételek gyötrelemmé válnak.

Elmagyaráztam nektek, hogy a fogantatásotok pillanatában meghozott döntés önmagában nem elég ahhoz, hogy meghatározza létezéseteket. Szabadok vagytok, épp ezért tesz próbára benneteket Isten: azt, aki igent mondott, azt, aki nemet, és azt is, aki sem igent, sem nemet. Isten minden próbatételnél közel kerül hozzátok, és a kezét nyújtja nektek. Így újra és újra meg vagytok kérdezve, hogy elfogadjátok-e vagy nem Istent és a törvényeit, elfordulva a gonosztól, hogy Istenben bíztok-e, vagy önmagatokban. Választanotok kell a jó és a rossz között, Isten és Lucifer között. Ez így lesz földi életetek utolsó pillanatáig.

Gyermekek, ha Istent Választjátok, és életeteket kezébe helyezitek, akkor a megpróbáltatások soha nem tudnak megtörni benneteket. Ehelyett egyre erősebbekké tesznek titeket és egyre közelebb visznek Istenhez, mert gyakran pont a fájdalom kell ahhoz, hogy letérdeljetek, és a könnyek nyitják meg látásotokat. Isten mindig válaszol kiáltásotokra, amikor őszinte szívvel fordultok Hozzá és élő módon vágytok arra, hogy legyen meg az Ő akarata.

Gyermekeim, a próbatételek során ne kérjétek Istentől az általatok helyesnek tartott megoldást; ezek gyakran egyáltalán nem helyesek. Inkább azt kérjétek az Atyától a megpróbáltatásban, hogy teljesítse be az Ő akaratát.  Az Atya Jézust adja nektek, a Megváltót és elküldi nektek a Szentlelket az Ó nevében, mint Védelmezőt és Vígasztalót. Jézus fog bennetek az Atya akarata szerint cselekedni, a Szentlélek erejében, így békében győzedelmeskedtek minden megpróbáltatás felett és learatjátok a béke és a szeretet gyümölcseit. Tudjátok gyermekek, amikor szenvedtek, Jézus úgy bíz Rám benneteket, mint ahogy Jánost bízta Rám a kereszt lábánál. [1.] Tudja, hogy minél jobban szenvedtek, annál jobban szükségetek van egy Édesanyára. Én pedig veletek vagyok minden próbatételnél, kisebbnél és nagyobbnál egyaránt, könyörgök értetek Uramhoz, aki egyben a ti Uratok is, csakis azt kérve, ami jó számotokra az életetek szempontjából.

Gyermekek, mint Édesanyátok, arra kérlek benneteket, hogy kezdjetek el Isten igaz gyermekeiként élni. Helyezzétek végre a Mennyei Atya kezébe magatokat, aki az ég madarait is táplálja és a mezők virágait is öltözteti és végtelenül szeret titeket. [2.] Nem fog hiányozni az Ő gondoskodása és győzedelmeskedni fogtok Jézussal, aki győzedelmeskedett a halál felett. Mindig emlékezzetek arra, hogy semmilyen megpróbáltatás sem lehet erősebb Isten szereteténél. Még a halál sem választhat el titeket szeretetétől. [3.]

A közeletekben vagyok, és veletek járok az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

[1.] János 19:25-27.

[2.] Máté 6:24-34.

[3.] Róm. 8:35-39.