A Szűzanya üzenete
A Föld sötétsége és Isten népének fénye
25.02.2018
“Drága gyermekeim,
Köszöntök mindnyájatokat, akik ezekben a napokban itt voltatok, mind, akik jelen vagytok, és a hiányzókat is, akik lélekben vannak együtt veletek. Szeretném megköszönni a megtett erőfeszítéseteket, és a komolyságot, amit mutattok ebben az időben.
Azt szeretném mondani nektek gyermekeim, hogy Isten népének egyre láthatóbbá kell lennie, mert ez az egyetlen megváltás az emberiség számára. Ebben a népben találkozhatnak össze Isten azon gyermekei, akik az életet keresik.
Azt is elmondom nektek, hogy hamarosan sűrű sötétség ereszkedik a Földre, amely beborítja az egész emberiséget. Nem fizikai, hanem lelki sötétségről beszélek: egyre több lélekben alszik ki a hit, a remény és a szeretet. Már ma látjátok, hogy a Föld hit, remény és szeretet nélkül él. A szeretet nincs jelen, annak ellenére, hogy sokan szépen tudnak beszélni róla. Nincs az a szeretet, amely képes a másikért felmenni a keresztre, amely képes áldozatot hozni, képes önzetlenségre, nagylelkűségre.
A sötétségnek le kell jönnie a Földre, különben Isten népének fénye nem fog tudni teljesen megnyilvánulni. A sötétség közepette, a felhőből, amely be fogja borítani az emberiséget, ki kell hallatszódjon majd az Atya hangja amint mondja: „Ez az én népem. Kövessétek, hallgassátok, váljatok részévé!”
Fiam azt mondta, hogy eljön az idő, amikor még a Nap is elsötétedik, nem sugározza tovább fényét. [1] Mit akart ezzel mondani? Azt szerette volna mondani, hogy Isten arca el fog sötétedni sok ember számára, mert a Nap Isten arca, és sok gyermeke, sajnos, nem fogja már látni. Ennek az arcnak azonban ragyognia kell mindnyájatokban, ebben az egész népben. Az arcotokon meg kell jelenjen a Napfény világossága, amely maga Isten. Ragyognia kell mindnyájatokon és közöttetek. A jóakaratú és a nemes lelkű emberek látni fogják, és a felé a fény felé fordulnak.
A Föld most számos esemény középpontjában van, és ez a sötétség, amelyről beszélek nektek, egy, az egész univerzumban látható történés lesz. Sokan beszéltek a sötétségről, a három napnyi sötétségről a Földön; azt tanácsolták, hogy raktározzatok el gyertyákat, de nem erről van szó. A sötétség közepén kell majd felragyognia az egyetlen olyan fénynek, amely megvilágíthatja az embereket: Isten fényének. Nem a gyertyákat fogjátok használni, hanem amit használni fogtok, az a hit, a remény és a szeretet, amit majd továbbítanotok kell Isten szegény, eltévedt gyermekei felé.
Nem akarlak megijeszteni titeket, hanem emlékeztetni a felelősségetekre. Sok szenvedést fogtok látni, nem csupán az emberek között, hanem az egész teremtett világban. A természet, amelyet teljesen feldúlt és összezúzott az emberi zsarnokság, az önzés és a kizsákmányolás, hamarosan fellázad. Már most látjátok, mennyi természeti csapás ér benneteket, és sok fog még jönni. A háborúk és a gyűlölet megszaporodnak. Amikor Isten arca nem ragyog többé, akkor leszáll a sötétség.
Ezért, gyermekeim, könyörgöm nektek: hagyjátok, hogy Isten napja megvilágosítson benneteket, hogy a fénye felragyogjon bennetek. Azt szeretném, hogy mindannyian szolgáljatok Nekem azzal, hogy felragyogtatjátok az élet világosságát azon gyermekeim érdekében, akik már nem látják. Nem kell nagy dolgokat csinálnotok, és még csak különösebben intelligensnek, bölcsnek és képzettnek sem kell lennetek. Csak legyetek alázatosak és egyszerűek, mint a kis virágok, amelyek nem tesznek semmi különlegeset, de a napra kinyílnak; kinyílnak, és ennyi elég. Nyissátok meg magatokat Isten szeretetére!
Megáldalak benneteket, egészen közel vagyok hozzátok. Szüntelenül kérem az én és a ti Uratokat, hogy ragyogjon fel a fénye értetek és bennetek. Megáldalak titeket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. “
[1] Lásd Mt 24, 29