Fatimában – A harmadik titok  (2. rész) rész

Stefania Caterina és Tomislav Vlašić által

Drága Testvéreim,

Hallgassuk tovább a Szűzanya jelenéseinek a történetét Fatimában. Fontos, miként veszünk részt Isten kegyelméből, és reagáltunk-e erre a kegyelemre vagy sem, továbbá hogy az Egyház reagált-e. A mai történet új szempontokat mutat nekünk és szeretnénk, ha ezeket a szívünkbe zárnánk, megfontolnánk és válaszolnánk az Úrnak.

Folytassuk az olvasást a 255. oldalon:

A Boldogságos Szűz Mária jelenései Fatimában – A harmadik titok

 

Közvetlenül a Fatimai jelenések elött a spirituális dimenzióban egy fontos esemény történt, ami mindig megelőzi a valóságos eseményeket, ahogy korábban már említettük: Isten elküldte a hét nagy arkangyalt Szent Mihály vezetésével a pokol mélyére, ahol Szent Mihály bejelentette Lucifernek a Szűzanya közeli eljövetelét a Földre, és Isten erőteljes beavatkozásának kezdetét az egész alsó univerzum érdekében.

Az emberi történelem minden fontos időszak elején, – és amikor Isten fontosnak tartja, – a hét nagy arkangyalt leküldi a pokolba, hogy bejelentse Lucifernek Isten terveit. Rátörtek a pokolra, mely megremegett. A hét arkangyal rendkívül erős szellem és a túláradó isteni fény zavarja a sötétséget, rémületet kelt. Egyetlen démon, még Lucifer sem mer ellenkezni a hét nagy arkangyallal, amikor megjelennek a pokolban. Tudják, ha lázadnak, fénnyel sújtják őket.

Az arkangyalok fénye egyben hatalom, egy szellemi és fizikai erő, az Isteni szeretet által árad belőlük és a pokoli szellemeket az ártalmatlanságig képesek gyengíteni. A démonokban nincs fény, mert hiányzik belőlük az Isten iránti szeretet. Erejük Isten, és teremtményei elleni gyűlöletből ered. Még a gyűlölet is egy szellemi és fizikai erő, amellyel a démonok szüntelenül gyötrik az embert és a teremtést, betegséget és halált okozva. Azok, akik már szenvedtek a gonosztól, a pokoli erőtől, jól ismerik ezt. Lucifer gyűlöletén keresztül annyi szív, még a teremtés is, tele van lelki sötétséggel.

Néha előfordul, hogy a démonok felkelnek az angyalok ellen, de ők a világosság erejével,- mely a szeretet – visszatartják őket. A démonok egy áthatolhatatlan fény fal előtt találják magukat, melytől visszahőkölnek. Jézus is használta ezt az erős fényt, azonban benne sokkal erősebb, mint egy angyalban: János evangéliuma beszámol Jézus letartóztatásáról a Getszemáné kertben. Az őrök jöttek letartóztatni Őt, és Jézus megkérdezte tőlük, “Kit kerestek?” ” ”A Názáreti Jézust”, felelték. “Én vagyok”, meghátráltak és a földre estek.” (Jn 18: 4-6) Az erős fénytől, – mely Isten Fiából áradt,- hátráltak meg. Ugyanez a jelenség történik az Istenhű testvérekkel az univerzumban: testükből sugárzik Isten szeretete, egy fény aura látható, ami körül veszi őket.

Mindig Szent Mihály jelenti be Lucifernek Isten terveit még akkor is, ha a hat arkangyal elkíséri. A bejelentésnek két oka van: egyrészt emlékezteti Lucifert és az összes pokoli szellemet, hogy egyedül Isten az Úr az egész teremtésben, másrészt korlátozza a pokoli erőket, akik tudják, hogy csak addig működhetnek, amennyire azt Isten megengedi.

Szent Mihály ezért bejelentette a Boldogságos Szűz Mária közelgő látogatását a Földre. Ettől meg kell értenetek a Szűz Mária jelenések nagyságát és megfelelő hálával és hittel kell elfogadni azokat. Amikor a pokol megtudja ezt, beleremeg; amikor az emberek megismerik a Földön, kételkednek, nevetnek rajta és megvetik. Csak kevesen vannak, akik igazából elfogadják, ami valójában létezik: egy hatalmas isteni ajándék, egyben egy kivételes kegyelem a Föld részére.

Miért voltak a Boldogságos Szűz Mária jelenései Fatimában olyan fontosak, hogy a poklot megremegtette? Isten úgy döntött, hogy az egész emberiség, a Föld Isten Anyjának és királynőjének kellett megtennie a rendkívüli bejelentést: az élet létezésesét az univerzumban, de mindenekelőtt az Istenhez hűséges testvérek létezését és az emberiségért folytatott tevékenységüket. Amit az Egyház a Földön nem volt képes megtenni, Isten által kivételesen elvégezte volna a Boldogságos Szűz Mária. Mindent helyesen, nagy rálátással, az evangélium fényében mutatott volna meg a végső időkre.

A harmadik titkot legkésőbb 1960-ig közzé kellett volna tenni. Ha az Egyház időben elismerte volna a Boldogságos Szűz Mária bejelentését, átfogóbb magyarázatot kaphatott volna az életről az univerzumban. Ha az Egyház kihirdette volna a harmadik titkot a megadott időn belül, Isten elküldte volna a hívő testvéreket, hogy feladataik teljesítésében segítsék az Egyházat. Továbbá, Isten azt akarta, hogy az Egyház figyelmeztessen a meglévő veszélyekre, Lucifer tetteire, melyet az univerzumban is művelt.

A Boldogságos Szűz Mária azért jött el, hogy a teremtésről bővítse gyermekei tudását, kinyilatkoztatva az életet az univerzumban, figyelmeztesse őket a veszélyekre és megmutassa nekik az üdvösség útját. A katolikus Egyháznak el kellett volna fogadnia szavait, közzé tenni a megadott időn belül az emberiségnek és így az események Isten elhatározása szerint bontakozhattak volna ki.

Nagy bátorság kellett ehhez, de Isten mindenben készen állt, hogy támogassa az Egyházat a Földön ilyen nagyhorderejű bejelentés megtételére, mely radikálisan megváltoztatta volna az egész emberiség sorsát az univerzumban. Az alsó univerzum evangelizációja a Földről indult volna el, mely megsemmisítette volna Lucifer tevékenységét. Azonban, ha az Egyház nem fogadja el Isten Anyjának szavait, akkor az súlyos következményekkel jár: hitehagyás, a papság és az emberek közötti bizalom elvesztése, üldöztetések, és komoly veszélyek az univerzumból.

Mindez benne volt a harmadik Fatimai titokban. A kornak megfelelő nyelvezeten írták, és az eszközök, akik megkapták: a három kis pásztor egy távoli portugál faluban, láthatóan a legkevésbé alkalmasak egy ilyen titok megőrzésére. Mégis, ez Isten útja. Ő mindig a gyengéket választotta ki a világon, hogy megszégyenítse az erőseket. (1Kor 1,27). És az ”erősek” valóban zavarban voltak. Hogy aláássák a jelenéseket a gyermekek fantáziájának nevezték; a kis pásztorok fenyegetéseket szenvedtek el, sőt még be is börtönözték őket, de mindezek ellenére egy kézzelfogható jelet kapott az emberiség a Fatimai üzenetek megerősítésére.

Az 1917. október 13-án sorra kerülő jelenésre több ezer ember, hívő és nem hívő – sőt kilométerekre lévők is – szemtanúi voltak az úgynevezett nap csodának. Aznap esett az eső és az eget sűrű felhők borították. Hirtelen az eső elállt és a felhők elvékonyodtak. Feltűnt a nap és mellette a látnokok látták Szent Józsefet a gyermek Jézussal a karjában, aki megáldotta a Földet. Mellettük volt Szűz Mária.  Aztán újra meglátták a Szűzanyát és az Urat, aki megáldotta őket. A jelenést követően a nap pörögni kezdett a tengelye körül és sokszínű fényt árasztott. A nap olyan nagyra kezdett nőni, hogy az emberek azt hitték, hogy rájuk fog zuhanni. Az emberek látták, mintha a nap egy tűzkerékké válna, és színes fényvillanásokat szórna, miközben hirtelen mozdulatokkal halad az égen. A föld és a nézők ruhái az esőtől már teljesen átáztak, de teljesen száraznak tűntek. Ez egy rendkívüli esemény volt, és abban az időben ezt egy csodának tartották. Természetesen csoda volt, de egyben tanúságtétel is az Istenhű testvérek jelenlétéről: sok jelenség történt aznap, és általában a jelenések teljes időszaka alatt, ez ma már ismertek az ufólógiával foglalkozóknak, egyben megmagyarázható az ezen a területen szerzett ismeretek tükrében. A hűséges testvérek az angyalokkal együtt elkísérték Isten Anyját és az ő szintjükön cselekedtek, köszönhetően a fizikai törvények ismeretének. Isten akarata volt, hogy beavatkozzanak, bizonyítsák létezésüket az emberiség javára.

Miért kellett – Isten akarata szerint – a harmadik titkot a Boldogságos Szűz Mária által közzé tenni pontosan 1960-ban? Ennek oka, hogy az 1950-es és 60-as években formálódott a Fény Szövetsége, de hivatalosan csak 1966-ban alakult meg. Sőt, 1966-ban Lucifer nagyszabású támadásról határozott a Fény Szövetségén keresztül. Isten tájékoztatni akarta a földi emberiséget az univerzum valóságáról, Lucifer elhallgatásairól és megtévesztéséiről a Konföderáció megalakulása előtt.

Lehetséges, hogy Isten megengedné Lucifernek és a Konföderációnak, hogy zavartalanul működjenek? Nem, mert az Úr soha nem engedi meg, hogy gyermekeit megtévesszék. Az üzenettel, melyet a Fatimai látnokokra bízott és az azt kísérő sok megerősítő jelekkel, Isten még egyszer olyan helyzetbe akarta hozni az Egyházat, hogy megértse és elfogadja küldetését az egész univerzum javára.

Elküldte Anyját, Szent Józseffel együtt, majd hűséges gyermekeit a Földre, hogy rázza fel az egész emberiséget, és ébressze fel a hitet. Maga is feltűnt, hogy megáldja a világot. A pápát azzal a feladattal bízta meg, mint egykor Szent Pétert, hogy nyilatkoztassa ki emberiségeteknek más testvérek jelenlétét az univerzumban. A pápát és az összes püspököt meghívta, hogy ünnepélyesen szenteljék meg Oroszországot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének, a további háborúk és katasztrófák megakadályozására. Mindez hasztalannak bizonyult. Ismét az óvatosság érvényesült, ami majdnem mindig a félelem és az önérdek kombinációja. 1960-ban a pápa úgy döntött, hogy nem mutatja be a Fatimai harmadik titok tartalmát a világnak, így még most sem tud emberiségetek más testvérek jelenlétéről az univerzumban. Oroszországot soha sem szentelték meg ünnepélyesen, mert a pápa egyedül maradt: sok püspök politikai okokból és diplomáciai számításokból nem volt hajlandó megszentelni Oroszországot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének, ennek következményei közismertek. Meddig legyen az Úr türelmes veletek?

1917 októberében, Oroszországban kitört az úgynevezett októberi forradalom, végső lépése a bolsevik felkelésnek, ami a cári Oroszországot kommunista diktatúrává változtatta. Egy újabb nehéz fejezet kezdődött a Föld történelmében. Lucifer el volt ragadtatva a szovjet rezsimtől és az elkövetett atrocitásoktól. Minden tervei szerint haladt és az okkultizmus urai vele együtt előre örültek a várható eredményeknek: az ateista és materialista kommunizmus halálos csapást fog mérni az Egyházra és kitörli a hitet sok népben. Felgyorsította volna a sötétség országának eljövetelét.

Közben az első világháború a végéhez közeledett. 1918-ban az ellenségeskedés abbamaradt, és a Föld egy sóhajjal fellélegezhetett, de nem sokáig. Sötét felhők jelentek meg a láthatáron és nem ígértek mást, mint újabb vérontást. Miközben az orosz nép tragédiáját élte, a Boldogságos Szűz Mária épp ezt akarta megakadályozni Oroszország megszentelésével, de új kegyetlen diktatúrák születtek szerte Európában. Az Úr úgy döntött, hogy még egyszer beavatkozik és gyermekei szívét a hithez- és az üdvösség biztonságos menedékébe vezeti.

Ez a passzus gondolkozásra sarkall minket, hogy megértsük a könyv következő fejezeteit az utolsó sorig. A történet lényege a szeplőtelen világosság. A tiszta lélek hozza a makulátlan fényt és Isten parancsa szerint, a tiszta szellem jelenti be a nagy eseményeket, mellyel a hét nagy arkangyalt bízzák meg, akik Isten trónjánál vannak. Gondolatunk a világosságra koncentrálódik, a világosságra, mely megvilágítja a poklot, a Földet és minden szívet. Említettük, hogy az arkangyalok ereje a fényük. A démonok nem tudnak ellenállni ennek a fényerőnek, mely fallá válik számukra, és korlátozza tevékenységüket. A Boldogságos Szűz Mária jelenéseinek kegyelme, világosságnak kellett volna lennie az emberiség számára és az embereket fel kellett volna készíteni erre, ahogy említettük legutóbb. Az egész Egyháznak szentséges lélekkel kellett volna elfogadnia a világosságot, hogy elkerüljék a sötétség időszakát, amikor a sötétség idejéről beszélünk, úgy érezzük, hogy ez valahogy egy homályos értelmezés. Azonban az időbe visszatekintve, felismerhetjük a sötétséget: a II. világháború és az orosz forradalom tízmillió halált és rengeteg pusztítást követelt. A világosságnak be kellett volna hatolnia a pápa szívébe, aki az Egyházat képviseli, de ahogy mondtam, “Ismét az óvatosság érvényesült, ami majdnem mindig a félelem és az önérdek kombinációja” A szeplőtelen világosság elfogadásának hiánya, belső sötétségbe vezet, mely kihat a többiekre. Ez a törvény mindannyiunk számára érvényes, de különösen azokra, akik az Egyházat képviselik.

Láttuk, mi történt a második világháborúban és az összes fenyegetést, ami utána történt. Fogunk erről ismét beszélni, de még ma is nehéz az embereknek megérteni a lényeget. Egy erőteljes bolygóközi fellépést tervezett Lucifer az 1966-os évre, hogy ártson az Egyháznak, a keresztényeknek és a Földnek. Az Úr tájékoztatni akarta az Egyházat “Lucifer eltitkolásairól és megtévesztéséről a Konföderáció kezdete előtt”. Nyissuk ki a szemünket, és ismerjük fel ezt az elhallgatást és megtévesztést. Nem tudjuk, mi rejlik a média propagandája mögött: hamis információkat csepegtetnek, Lucifer és a Fény Szövetségének csábításait; mégis, ez a gonoszság különösen a Föld felé irányul, ahol Jézus Krisztus megalapította Egyházát.

Szeretném, ha felkészülnénk, és azonnal fogadjuk el a világosságot. A hét nagy arkangyal, mint Isten követei bejelentették, ők lesznek a figyelem középpontjában, ebben a könyvben. Belépnek szívünk sötétségébe, hogy megvilágítsák és árasszák a világosságot. Ha nem fogadjuk el ezt a kegyelmet, amelyet Isten erre az időre készített; minden szép, ékes szó egy illúzió számunkra, az emberek megtévesztése, és a vezetés hiánya. Nem véletlenül mondják, hogy Krisztus második eljövetelének előfutára Szent Mihály. Hisszük, hogy Szent Mihály felkészít minden lelket a Krisztussal való találkozásra. Ez azt jelenti, hogy a rendkívüli eszközök intézkedése, amit Isten előre látott erre az időre, eltávolítja a sötétséget szívünkből, az Egyházból és a hívőkből, hogy elfogadhassák a világosságot. Ezek mind olyan igazságok, melyet hitünkben vallunk, de haszontalan, ha elmélet vagy egy történelmi esemény marad, mert akkor becsapjuk magunkat. Itt az idő, hogy újra a helyes útra térjünk, és tanuljunk a múlt történelméből, hogy megértsük a kort, melyben élünk és az előttünk álló időt, az eseményeket, melyek az emberiségre várnak.

Mindazok, akik hisznek a Szűzanya jelenéseiben, várják Mária Szeplőtelen Szívének győzelmét, azonban ezt a diadalt a hét nagy arkangyal készíti elő az összes rendkívüli és hagyományos eszközzel. Győzelme akkor valósul meg, amikor az Ő szeplőtelen világossága behatol szívünkbe. Akkor a pokol lebénul, ugyanúgy, mint amikor a hét nagy arkangyal megjelenik ott. Minden más csak fantáziánkból fakad: mi lesz holnap; ki lesz az Antikrisztus; milyen lesz? Ha nem vagyunk nyitottak a Szeplőtelen Fényre, nem tudunk különbséget tenni jó és rossz között, nem vagyunk a világosság gyermekei. Most közeledik találkozásunk Krisztussal, ünnepelve a Karácsonyt. Legyünk nyitottak erre a fényre és váljunk a világosság gyermekeivé. Adjunk választ.

Megáldalak benneteket, életeteket és léteteket. Megáldom mindazokat, akik bíznak bennetek. Megáldom az összes sötét dolgot a Földön és az univerzumban, hogy világosítsa meg őket minél előbb. Isten fénye érintse meg azokat, akiket vonz a gonosz és senkitől sem kapnak segítséget. A jóakaratúak lássák a világosságot és döntsenek úgy, hogy Isten fényében élnek. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.