A történelem átírása –II. kötet – Az univerzum és lakói

Az Egyház és egyetemes küldetése

Stefania Caterina és Tomislav Vlašić által

Drága testvéreim,

Folytatjuk gondolatainkat. A mai magyarázat nagyon fontos; ez készít fel a következőre. Mindkettő szorosan kapcsolódik egymáshoz: az Egyház megalapításáról fogunk beszélni. Jézus emberré lett, meghalt, feltámadt, felment a mennybe, ott ül az Atya jobbján. Azonban a Földön azokban is megmaradt, akik elfogadták Őt az egész univerzum javára, átesve önzésükön és romlottságukon, a belső halálon Krisztusban és Krisztussal élve. Ez az üzenet és elkötelezettség nem csak a Földnek szólt, hanem az egész univerzumnak. Hallgassuk ezt a részt.

“Az Univerzum és lakói” című könyvből, 185. oldal.

 

Az Egyház és egyetemes küldetése

Izrael népe volt az első tanúja a Megváltó eljövetelének, de félre állt és megtagadta Jézus Krisztust. Egy új nép kellett, akik hittek Jézus Krisztusban, és tanúskodhattak a többi emberiségnek arról, amit Jézus tett. Isten mindig hasznosít egy népet, mert azt akarja, hogy gyermekei is aktívan vegyenek részt munkájában. Ezért Jézus tizenkét apostolt hívott magához. Sok tanítvány is követte Őt földi életében. Ők voltak a kis izraeli maradék, akik elfogadták Jézust, és hittek Benne. Tekintettel küldetésükre Jézus sok mindent elmagyarázott nekik. Köztük volt Simon, akit Péternek neveztek, aki először a tizenkét apostol, majd a korai egyház vezetője volt. Jézus halála után, Izrael kis maradéka, akik követték az Urat, és hittek Benne, Péter köré gyűltek. Ő adott erőt az apostoloknak és tanítványoknak, akik elveszettnek érezték magukat és úgy gondolták, hogy Jézus meghalt. Ismét ő volt, aki a sírhoz futott, ahol Jézust eltemették, de üresen találta. Végül, Péter volt az, aki nyíltan hirdette Jézus feltámadását a zsidóknak, emlékezetes pünkösdi beszédét lejegyezte a Biblia (ApCsel 2: 14- 41). Péter volt a szikla, melyre Jézus új népet alapított. Ugyanazt a vértanúságot szenvedte el, mint Mestere és Ura.

Jézus nem személyes szimpátia vagy különleges érdemei miatt választotta Pétert, hogy Egyháza alapítója legyen. Őt választotta, mert Péter volt az első az apostolok között, aki megértette és nyíltan vállalta az igazságot, amit az egyház évszázadokon át hirdetne. Péter azt mondta: “Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” (Mt 16,16) Péter egy rendkívüli hitvallást tett, mert lelke mélyén egyesült Istennel. Azért, mert szerette Jézus Krisztust és általa egyesült Istennel a Szentlélekben; ezért a lelke az emberi tapasztalatot messze meghaladóan felemelkedett. Jézus így válaszolt: “Boldog vagy, Simon, Jónás fia! Mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, aki a mennyekben van. Én pedig mondom neked: te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat”. (Mt 16. 16-18) Ez a közösség az egyház, Isten népe, mely Krisztus áldozatának eredménye.

Jézus a Földön az egész univerzum javára alapította egyházát. Ahogy Jézus a Földre született, hogy megmentse az egész univerzumot, ugyanúgy az egyházat a Földön alapította, hogy Isten országa az egész világegyetemben terjedjen. Ez volt Isten országának első sejtje, hogy rendeltetésével sok más sejtet kössön össze, amíg egy testet nem alkotnak: az egyetemes egyházat. Ezért Isten azt akarta, hogy a földi egyház jelentse be az üdvösséget minden más emberiségnek az univerzumban. A nagy terv, hogy egyesüljön az egész univerzum Krisztusban, elkezdődött. [1]

Jézus nyíltan beszélt apostolainak az univerzumban létező többi testvérekről és hosszan tanított erről. [2] Elvégre Izraelnek tudomása volt más emberiségek létezéséről. A nép látta az univerzumban az Istenhű emberiségek munkáját. Ők többször segítettek nekik az egyiptomi kivonulás során. Az emberek az Exodus csodáinak emlékét életben tartották akkor is, ha egy idő után a hívő testvérek alakjait gyakran összekeverték az angyalokkal. Azonban a Földön túli élet gondolata nem állt olyan távol az izraelitáktól.

Jézus az apostoloknak világossá tette, hogy az általa hozott üdvösség minden jóakaratú embert érjen el és az egyház volt az alapja, az első sejtje az Ő országának, hogy elterjedjen az egész univerzumban.

Miért nincs nyoma mindennek az evangéliumban? Azért, mert az evangélium Jézus nyilvános prédikációról számol be és Jézus nem beszélt a tömegnek a világegyetem titkairól, csak apostolainak és néhány megbízható tanítványának. Valójában Jézus nagyon jól tudta, hogy az emberek nem lennének képesek megérteni azonnal az ilyen valóságot, a mindennapi élet terheivel és nehézségeivel. Szegény emberek alapvetően kimaradtak a rabbinikus vallási tanításokból. A vallási ismeretek az elit csoportokra korlátozódott, míg az emberek a hagyományos szertartásokon vettek részt. Mindenki annyit tanult amennyi szükséges volt, hogy része legyen a közösségnek. Jézus nyilvános prédikációi az emberek megsegítéséről, mindennapi aggodalmairól, földi dolgokról, egyszerű nyelven szóltak, gyakran a hétköznapi életből vett példákkal.

Jézus tisztában volt azzal, hogy a világegyetem mélyebb és kényesebb igazságait lassan kellett kezelni. A legtöbb ember nem értette volna meg. Még kevésbé a vezetők és Izrael tanítói, akik a kezdetektől fogva nem fogadták el Jézus tanításait. Ezért Jézus azt mondta  Nikodémusnak: “bizony, bizony mondom neked, hogy amit tudunk, azt mondjuk el, és amit láttunk, arról tanúskodunk, de a mi tanúságunkat nem fogadjátok el. Ha földi dolgokról szóltam nektek és nem hiszitek, hogyan fogjátok majd elhinni, ha mennyei dolgokról beszélek nektek?” (Jn 3: 11-12)

Jézus az univerzumban létező testvérekről adhatott volna jeleket, ki tudta volna megakadályozni Őt ebben? Például a teljes űrhajó flottát hívhatta volna a felső univerzumból, és ők siettek- és felfedték volna magukat. De Isten nem így cselekszik: Isten nem akar lenyűgözni és elkápráztatni, ahogy azt Lucifer teszi a gyenge és ambiciózus emberekkel. Isten azt akarja, hogy az ember szabadon és a hit által haladjon felé. Az Istenbe vetett hit nem csak egy ajándék, hanem egy eredmény is. Amikor az ember megnyílik a hitnek és a hit által elfogadja, amit azonnal nem is képes megérteni. Isten látja az ember hitét, és jeleket ad neki, hogy megerősítse hitét és megértésre vezesse. Isten jelei soha sem öncélúak, de hithez való utazást kíván. A felületes emberek nem értik ezt: jeleket várnak, hogy változtassanak életvitelükön és csalódottak.

Isten a langyosoknak és közömbösöknek nem ad jelzéseket. Igaz, hogy néha feltűnő jeleket ad, amikor egy embernek egy konkrét küldetésre fel kell ébrednie; vagy amikor ösztönözni akar egy egész népet. Ez történt például Szent Pál megtérésénél vagy Mária jelenéseinél. Ez első indíttatásként szolgál, majd Isten visszavonja a jeleket, és kéri, hogy térjen a hit útjára. Ahogy a személy bizalma nő, az Úr továbbra is megerősíti, de egyre inkább belső jelek lesznek, mert a Szentlélek belülről működik, és megnyitja a spirituális intelligenciát, ami mindenkiben megvan. Azok, akik nem hisznek, megvetik Isten jeleit, de még mindig hívják, csak, hogy megtámadják az Urat: “Izrael királya ő, szálljon le most a keresztről, és hiszünk neki!” (Mt 27:42) Míg Jézus haldoklott, nevetve mondták a főpapok, az írástudók és más hatóságok a kereszt lábánál. Isten nem válaszol ilyen emberek kéréseire.

Dicsőséges visszatérése Atyjához, mennybemenetele előtt, Jézus világosan elmagyarázta az apostoloknak küldetésüket: “Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!” (Mt 28: 19-20)

Ezért az üdvösség bejelentése az egész világegyetemre vonatkozott. Hogyan történhetett meg mindez, tekintettel a földi civilizáció szintjére, a korai egyház csekély lehetőségeivel? A kérdés megválaszolásához először meg kell érteni, hogy mi történt az univerzum többi részén, Jézus Krisztus halála és feltámadása után.

Gondolkodjunk csak el ezeken a szavakon. Talán olvastátok Armin Kreiner: “Jézus, UFO-k, Földön kívüliek” című könyvét, aki a katolikus kar fundamentális teológia egyetemi tanára Münchenben. Ő elemezte mindazokat a jeleket, melyeket az emberek az utóbbi időben a Földön megfigyeltek. Azt mondja, a németek 40%-a  hiszi, hogy van élet az univerzumban. Arra a következtetésre jut, hogy helyénvaló lenne, feltárni ezt a kérdést, de vannak nehézségek. Számára különösen két súlyos szempontot kell mérlegelni: a földi egyház geocentrikus nézete, mely nem nyitott; a másik fontos szempont, hogy hiányoznak a kísérleti ismeretek, azaz empirikus tapasztalatok, mi van odakint a világegyetemben. A kérdésre a válasz megtalálható a teológus könyvében. Először Szent Péter és Szent Pál vallotta azt, hogy találkoztak Istenhívő testvérekkel az univerzumban. Mint tudjátok, Szent. Pál beszélt erről a küldetésről a pogányoknak – úgy értelmezte, hogy a misszió az egész univerzumban. Azt mondja, megtapasztalta, amikor elvitték a harmadik mennyországba (2Kor 12: 1-5) Már beszéltünk tapasztalatainkról, mikor Isten elvitt minket meglátogatni néhány bolygót az alacsony univerzumban, akik nem ismerik Jézus Krisztust. Nekik nincs memóriájuk; nem ismerik önazonosságukat és származásukat; Még azt sem tudják, hogy van egy igaz Isten. Széles körben írtunk- és tanúságot tettünk erről, de nem várom, hogy higgyétek el, amit elétek tártam; nem akarom, hogy ez teher legyen számotokra.

Keresztények, szeretnék ma kérdezni tőletek néhány kérdést: miért hagyta el az egyházat olyan sok megkeresztelt és megbérmált keresztény? Miért csatlakozik olyan sok fiatal a keleti mozgalmakhoz az egyházon kívül, és miért nincsenek hivatások az egyházon belül? Ha az egyház hiszi, hogy Jézus Krisztus az Úr, a világegyetem Ura, miért van ez így? Azt szeretném kérdezni tőletek, ha ti keresztények mondhatjátok ezt, mint Szent Pál, ” …élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem.” (Gal 2,20) És kérdezek még egy kérdést: a keresztények a Földön elkötelezettek tanúsítani Jézus életét és feltámadását vagy a túlélésért küzdenek? Továbbá, vannak köztük korrupt emberek, mint mindenki más, és talán még rosszabbak? Azok, akik elhagyták az egyházat azt mondják, hogy nem ismerték fel Isten arcát az egyházban. A nem hívők azzal igazolják magukat, hogy még nem látták Krisztust benne. Tanúsítottuk, hogy lélekben megkereszteltük Mahatma Gandhit. Lélekben fordult hozzánk és azt mondta: Szeretnék megkeresztelkedni. Amikor a Földön voltam, nem láttam az egyházban és a keresztényekben Krisztus arcát. Most, hogy a túlvilágon vagyok, és láttalak titeket tanúsítani Jézus Krisztust, meg akarok keresztelkedni, és felajánlani magam népemnek; ajánljátok fel ti is magatokat az én népemnek”. Gondolkodjatok el ezen.

Akkor gondolkozzunk együtt. Milyen egyházat alapított Jézus Krisztus? Fordítsuk figyelmünket a tizenkét apostolra. Mi jellemzi ezeket az embereket? Nem maguknak, hanem Krisztusnak éltek. Mind vértanúk voltak; maguknak halottak voltak. A megkeresztelt keresztények meghaltak Krisztusban, halottak saját maguknak, de Krisztusban és Krisztusért élnek. Nekik sugározniuk kell életükben Krisztus arcát.Keresztények vagyunk. Összesüzenetünk vezérfonala, hogyvissza kell térnünk Krisztushoz, felajánlva magunkat KrisztusnakMária Szeplőtelen Szíve általugyanúgy, ahogy Ő ajánlotta fel nekünksaját magát. Keresztények gyakranvárják, hogy Isten megoldja problémáikat, és imádkoznak egy rózsafüzért, egykis imát, minthaaz készpénz automata lenne, hogy megoldást kapjanakproblémáikra,ahelyett, hogy Krisztusban élnének. A mi felajánlásunk KrisztusnakMárián keresztülegyszerűnyitottság, hogytúlhaladjunklehetőségeink határain, és engedjük, hogyKrisztus által, Isten vigyen minket határainkon túlra.      E nélkül nem lesz tudás bennünk.

A fenti igében azt olvastuk, hogy Szent Péter felismerte Jézust: “Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.”, és elmagyarázta, ez azért történt, mert szerette Jézus Krisztust és egyesült Istennel általa a Szentlélekben; ezért a lelke az emberi tapasztalatot messze meghaladóan felemelkedett.” Jézus így válaszolt: “Boldog vagy, Simon, Jónás fia! Mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, aki a mennyekben van. Én pedig mondom neked: te Péter vagy, és én erre a kősziklára fogom építeni egyházamat”. Miért kell tudományosan bizonyítani, ami az univerzumban létezik, miután kiderült számunkra? Isten kinyilatkoztatja a rejtélyt azoknak, akik szeretik Őt és részt kívánnak venni életében. Ha az ember nem akar kilépni egocentrikusságából, és ha a keresztény nem akar kilépni az egyház geocentrizmusából, Isten hogy adhat neki kinyilatkoztatásokat? Isten nem adhatja az életét, hogy majd az önző és egocentrikus ember bezárja Őt egy dobozba. Ha fogadni akarjuk a tudás fényét az univerzumból, és mindent megérteni, amit a próféták mondtak – és néhányan vannak még ma is – igazi keresztényeknek kell lennünk, akik maguknak meghalnak, hogy Krisztusban éljenek.

Még egy szempontot szeretnék megemlíteni, egy másik kérdést, ami aktuális: azt mondják, hogy az egyház közelebb kerül a világhoz. Gondoljátok, ez közelebb hozza Jézus Krisztust az emberekhez? A mai egyház Jézushoz hozza az embereket? Megmutatja Krisztust? Ez egy nagy kérdés! Keresztények talán elveszítik önmagukat emberi gondolkozásban, emberi szükségletekért. Az élet központjába helyezve az embert Isten helyett, ez nem Jézus útja volt, hogy elvigyen minket az Atyához.

A másik az egyház szempontja: Isten megalkotta, Jézus pedig megalapította az első sejtet: a tizenkét apostolt. Miért tizenkét apostolt? Nem azért választotta őket, hogy kiváltságosok, királyok, hatalmasságok vagy kormányzók legyenek, és kielégítse ambíciójukat. Azért választotta őket, hogy közösségben éljenek Krisztusban. Istennek szüksége van egy keresztény népre, akik tudják, hogyan kell Krisztusban élni. Ebben az értelemben beszéltünk a nucleok-ról, amit létre kell hozni. Aki kitart individualizmusa mellett, nem érett meg a kereszténységre. Az egyház értelme, hogy egyesüljön a Szentháromságban és közvetítse a Szentháromságot itt a Földön. Nézzétek meg milyen embereknek sikerül együtt élni ma is még a házas keresztények között, elvált emberek, közösségek és mozgalmak.

Remélem el fogtok gondolkodni minden szemponton, melyekre rámutattam, és ezekért imádkozzatok. A következő alkalommal beszélni fogunk a Szentlélek alászállásáról Szűz Máriára, az apostolokról és tanítványokról. Ez csak akkor történhet meg bennünk, ha nem magunknak élünk, hanem Krisztusért, és ha együtt élünk, mint egy szentáldozásban; ez fog minket elvinni a kozmikus Pünkösdbe, ahol mindenki és minden egyesül Krisztusban. E belső lépések nélkül az egész univerzum rejtély marad, és nem tárhatja fel nekünk Isten; ehelyett, a végén, mint ítéletet fedi fel, mert nem hittünk. A fenti ige az átmenetet a hitből a tudásig nagyon jól magyarázza és azt is, hogy a Szentlélek vezeti az embert, és megerősíti lépéseit, de ha nincs hit, ha az embernek nincs önbizalma magában és munkájában, soha nem fog cselekedni. Az Istenbe vetett hit jele, hogy az Isten képmására teremtetett lélek, közeledik társaihoz Isten képmása felé. E felébredés nélkül, amit Isten adott nekünk, felnyitva bennünk a pecsétet, akiket megkereszteltek, nem tudunk kikerülni a geocentrikus, és egocentrikus burokból. Alaposan gondoljátok át ezt; készüljetek imával, és próbáljatok meg részt venni ebben a munkában, mert a földi egyháznak tanúságot kell tenni az egész univerzumban.

Megáldalak benneteket az összes szenttel és igazzal, a Boldogságos Szűz Máriával és Szent Józseffel együtt. Megáldalak benneteket az univerzum összes pozitív erőivel, mely Isten rendelkezésére állnak, a Szentháromság hatalmával, mely ebben az időben intenzíven hat. Így lehet, hogy felébredtetek, és egyúttal döntötök, hogy részei lesztek az élő egyháznak, ahol Krisztus él és feltámadt bennetek; Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

 

[1] Minden könyvünkben beszéltünk a tervről, hogy minden egyesül Krisztusban. Ez a vezérfonala a kinyilatkoztatásoknak, melyeket az elmúlt években kaptunk.

[2] Lásd Szent Péter apostol az üzenetét 2012. augusztus 21, “Az Egyház egyetemes küldetése,” megjelent 2013. február 7-én a  www.towardsthenewcreation.com honlapon; Szent Pál apostol üzenete 2012. augusztus 30-án, “Isten Egyházának új ideje “, hamarosan közzé tesszük ugyanazon a honlapon. Mindkét üzenet benne van a “2012 La scelta decisiva dell’umanità”, könyvben olaszul. Kiadó Edizioni Luci dell’Esodo. (Magyarul: 2012 az emberiség döntő választása)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s