Szent Ferenccel az új bolygón

Tomislav Vlašić  által

2013 március 25.

Kedves Olvasók,

ezekkel a gondolatokkal szeretném követni a nagy eseményeket, melyek jelenleg kibontakoznak szemünk előtt. A jobb megértés érdekében másképp is megvilágítom, hogy  jobban megértsétek ezeket az eseményeket, melyek kegyelemmel átfonva magukban hordozzák ezt.

Szent Mihály arkangyal 2013. március elsejei üzenetében [1], bejelentette jelenlétét a bíborosok Konklávéján és az egész Misztikus Test hatását és az új pápa Ferenc megválasztását, ahogy láthattátok. A következő üzenetben március 17-én 2], a Szent Mihály kijelentette, hogy továbbra is Isten emberei között fog maradni, hogy Krisztushoz vezesse őket és megerősíti: “Ma mindnyájatoknak elkezdődik egy nagy utazás, a lelki megújulás. Az elmúlt évek hosszadalmas előkészülete véget ért, beléptünk a 2013 –ás évbe, mint ahogy már elmagyaráztam nektek a Szentháromság nagy cselekedetének idején, melyen keresztül Isten be fogja mutatni az egész emberiségnek és minden teremtménynek az új teremtést.” Isten minden eszköze természetes és rendkívüli Szent Mihállyal együtt cselekszik. Ferenc Pápát Isten kegyelme burkolja be és az emberek szolgálatába helyezi magát egész életében, mint ahogy azt szavai és tettei igazolták.

Isten minden gyermekének azt akarja, hogy megtegye a Húsvéti utat: hogy esetleg elhagyják a föld szűk látókörét, mely az embert magához vezeti és szorongásokkal, feszültségekkel fojtogatja őt és küzd a túlélésért. Isten azt akarja, hogy gyermekei nyitottak legyenek, a feltámadt Krisztuson keresztül, a lenyűgöző örökkévalóság dimenziójáig, ami valós és soha nem okoz csalódást.

Néhány pontot javaslok utatokra.

1) Legyetek Krisztus tanítványai. Virágvasárnap már bevezettek titeket az ösvényre, hogy Krisztus tanítványaivá váljatok.

– Jézus, az Istenember, minden próbában engedelmes az Atyának „a halálig, sőt a kereszthalálig” megdicsőült”. Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s  minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.” (Fil 2: 8-9-11). Minket is ilyen engedelmességre hív az Isten Atyához, hogy lelkünk egyesülhessen Jézus Lelkével és kövessük Őt dicsőségben.


– Jézus felajánlja értünk magát. Ő szerető figyelemmel követ minket, közbenjár az Atyánál,
hogy megvédjen minket a gonosztól: “Én azonban imádkoztam érted, hogy a meg ne fogyatkozzék a hited…” (Lk 22, 32). Jézus ezeket a szavakat mondta Péternek, de ezek minden emberhez szólnak, akik misztikusan akarnak egyesülni Krisztussal, gyengeségünkben számíthatunk Rá.

– Nekünk is imádkozni kell Istenhez, de nem bármilyen imával. Jézus és közöttünk az élet a hitnek, a reménynek és a szeretetnek kell áradnia: számítva Rá, kívánva a felemelkedést Vele az Isten Atyához. Jézus így szólt tanítványaihoz: “Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.”  (Lk 22, 40). Így az ima lehetővé teszi számunkra, hogy aktívan egy szívvel és lélekkel részt vegyünk Krisztus Lelkében.

– Megpróbáltatásainkban, mint Isten gyermekei fejezzük ki hovatartozásunkat, akkor is, ha mindent elveszítünk, még az életünket is! Ily módon Isten tanúivá válunk, és legyőzzük a gonoszt. Jézust megkérdőjelezte és halálra ítélte a Szanhedrin, a Zsidó Bíróság, mely megkérdezte Őt, hogy vajon Ő Isten Fia. Ő azt felelte: „Ti mondjátok, hogy én vagyok!”  (Lk 22, 70)

– Próbáljunk meg túlnézni saját érzelmeinken, és hadd öleljük át a teljes igazságot. Jézus így vezet minket: “Jeruzsálem leányai,ne miattam sírjatok, hanem sírjatok magatok és gyermekeitek felett” (Lk 23, 28). A teljes igazságban élni és dolgozni tesz minket  becsületes emberré.

– Törekedjünk, Istenhez hasonlóan működni: megbocsátani azoknak, akik kárt okoznak nekünk vagy halálra ítélnek “Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lk 23, 32-38) Ily módon gyógyítjuk az emberiség mély sebeit és veszünk részt az új teremtésben. Milyen nagy isteni erő szabadul fel bennünk, amikor megbocsátunk!

– Lépjünk túl az emberi igazságon! ‪Így felemelkedhetünk Istenhez és azonnal utat nyitunk másoknak elvezetve őket gyorsan Felé. Az egyik Jézus mellett megfeszített lator így imádkozott, “Jézus, emlékezzél meg rólam, mikor eljössz országodba.” Jézus így válaszolt: “Bizony, mondom neked :még ma velem leszel a paradicsomban!” (Lk 23: 42-43)

– Hagyjuk lelkünket is Istenre bízni, az élet szellemét, miközben meghalunk magunknak. Akkor a Szentháromság mindenhatósága szabadon fog átjárni minket:

“Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet” (Lk 23, 46)

2) Amikor Krisztus Lelkével egyesülünk, lelkileg feltámadunk. Kitapossuk az utat, mely, soha vissza nem térően a végtelen csodájához vezet. Lelkünket Krisztus Lelke vezeti, minden nap megtalálja az új teremtést, megszületve bennünk és rajtunk keresztül, mely az egész univerzumra kihatással van.

Ezen a ponton azt javaslom, hogy olvassátok el Stefania Caterina lenyűgöző élményét, melyet az egyik könyvéből vettünk [3], a címe: “Szent Ferenccel  az új bolygón.” Mielőtt elolvassátok, és minden alkalommal, amikor el akartok merülni Isten csodálatos szeretetében, Javaslom, hogy így imádkozzatok a Szentlélekhez:

                                                       ******************************

“Ó, Örökkévaló Isten élő Lelke,

imádom benned a Szentháromságot!

Imádom bölcsességedet,

 mely öröktől való az Istenben.

Felismertem fényed,

 mely megvilágít minden lelket.

Könyörgök Hozzád, ki egyedüli ima vagy bennem,

   hogy szüntelenül imádkozz.

 Végtelen Szavaddal, csendben,

  légy az én örök imádásom.

 Tölts el engem hittel és reménnyel.

 Te, csak a Szeretet legyél az én szeretetemben!

Vezess engem, hogy hű legyek egész életemben csak az

   Egy  és Szentháromság Istenéhez.  Ámen”

Én is imádkozni fogok értetek és veletek. Boldog Húsvétot kívánok nektek és kísérjen titeket az Atya a Fiú és a Szentlélek áldása.

                                                             ****************

Szent Ferenccel az új bolygón

2009 október  harmadika és negyedike közötti éjszaka volt, Assisi Szent Ferenc ünnepének előestéje, a szent aki különösen kedves nekem és egyben hazám, Olaszország patrónája is. Három óra körül felébredtem. Béke és öröm volt bennem. Szóval elkezdtem imádkozni, különösen Szent Ferenchez esdekelve. Hirtelen lélekben egy szép bolygón találtam magam. Biztos voltam benne, hogy ez nem csak egy ismeretlen hely számomra, de egy teljesen új sértetlen valóság. Úgy tűnt, Isten épp most teremtette, olyannyira, hogy az jutott az eszembe úgy nevezném ezt a helyet, hogy  “Az új bolygó.”

Mellettem Szent Ferenc tűnt fel, úgy öltözve, ahogy általában látni szoktam őt, vagyis egy szerény tunikában. Közel voltunk egymáshoz egy dombon, ahonnan egy fantasztikus tájat lehetett látni és a végtelen horizont. Szent Ferenc a kezével mutatott nekem a tájra ezt mondván: “Most már ismerni fogod ezt a helyet, az új emberiségnek előkészítve, Krisztus vérével megváltva és egyesülve vele. Az egész teremtés így lesz átformálva” Tovább, lejjebb sétáltunk a minket körülvevő természetbe. Nagy csendbe burkolózva egymás mellett sétáltunk. Szent Ferenc szótlanul rám mosolygott; egy bizonyos ponton mondta, hogy tovább egyedül sétáljak, mert az ő feladata véget ért. Most már rajtam múlik, hogy belépjek egy élő kapcsolatba a körülvevő környezettel.

Tovább ebbe a csodába egyre beljebb haladva, ami megnyilvánult előttem: hatalmas illatos erdők, széles síkságok, dombok és hegyek. Figyeltem a buja, gyönyörű, szennyeződés mentes természetet. Kristálytiszta vizet láttam feltörve mindenütt. Folyamatosan tavakba, folyókba és vízesésekbe ütköztem. Elképzelhetetlenül zöld réteken keltem át, ahogy áthaladtam virágok nyíltak, mintha abban a pillanatban virágoznának. Megértettem, hogy ez a természet üdvözlete volt felém; a teremtés és köztem abszolút harmóniát észleltem, mintha értenénk egymást, és mintha mi ismernénk egymás igényeit. Nem tudom jobban megmagyarázni ezt szavakkal.

Ugyanez történt az állatokkal, akik egyre nagyobb számban eljöttek találkozni velem. Sokan közülük hasonlóak voltak, mint a Földön, mások nem. Láttam lovakat, medvéket, kutyákat hasonlóakat a mienkhez, de sokkal szebbek és harmonikusabbak voltak. Hirtelen egy farkas falka közelített hozzám, inkább engedelmes kutyáknak tűntek, mint farkasoknak, nem keltettek semmilyen félelmet. Néztük egymást, és nagyon világosan éreztem mit akarnak, hogy megértsem, annak ellenére, hogy nem tudtak beszélni. Tulajdonképpen az orrukkal tolták tovább előttem fiataljaikat, hogy megáldjam őket; tudtam, hogy áldásomat akarták. Miközben megáldottam és cirógattam azokat a szép állatokat egy erőteljes és hatalmas boldogság töltött el engem. Nagy szemük kifejezte a ragaszkodást és a hálát. Soha nem felejthetem el ezt a jelenetet, mely mélyen bevésődött a szívembe.

A terek valóban óriásiak voltak, olyannyira, hogy azt kérdeztem magamtól valaha is képes leszek-e felfedezni mindezt. Hirtelen egy csodálatos fehér ló jött közel hozzám, letérdelt előttem megértetve velem, hogy ráugorhatok és lovagolhatok vele, hát így is tettem. Óvatosan, rázkódások nélkül vigyázott rám, boldogok voltunk, hogy együtt lehetünk. Egy nagy tóhoz érkeztünk, leszálltam a lóról, utána megköszöntem és megáldottam őt. A tó partjához  közeledve láttam ahogy a halak kiszökkennek a vízből, furcsán a Földtől eltérően ezek a halak a vízben és kint is tudtak maradni. Egy nagy hal, hasonló egy bálna borjúhoz, lefeküdt a parton mellém, és megértette velem, hogy ráülhetek a hátára; így tettem, és hála neki széltében és  hosszában átszeltük a tavat, mely gigantikusnak tűnt nekem. Egy nagy folyó, gazdag, tisztavizű folyt a tóba. Követtük egészen a forrásig.

Aztán egy hatalmas réten találtam magam, tele ismeretlen gyümölcsfákkal. Még soha nem láttam ilyeneket. Egyik fa sem volt ugyanolyan, mint a másik, mindnek más volt a magassága, a gyümölcs mérete és a színe. Megakartam ízlelni ezeket a gyümölcsöket, néhány elérhető volt, mások nem, nem voltam képes elérni azokat. Az ágak között  egy kis majom tűnt fel, hasonló a Földön lévőkhöz. Előhozta hozzám a kölykeit. A szokásos módon megsimogattam és megáldottam. Azután a majom gyorsan a környező fákra mászott és, különböző gyümölcsöket gyűjtött össze és hozott nekem. Megkóstoltam, ízük teljesen új volt számomra, nem tudtam összehasonlítani egyetlen más gyümölccsel amit ismerek. A jóllakottság érzését adta nekem, úgy éreztem nincs már szükségem semmi másra, nem éreztem éhséget sem. Azonban a legérdekesebb dolog az volt, hogy ahonnan a gyümölcsöt leszedték, ott azonnal nőtt egy másik; a növény azonnal egy új gyümölccsel pótolt. Milyen nagylelkű természet! Az járt a fejemben, hogy a mi gazdáink milyen kemény munkával aratják le a föld gyümölcseit a természeti katasztrófák elleni küzdelemben. Milyen nehéz a kapcsolat az ember és a természet között a Földön! Aztán megízleltem a vizet, mely oly tiszta és mindenfelé folyik. Kristálynak nézett ki és az íze is más volt, mint a mi vizünk, azonnal oltva a szomjúságot  és azt az érzést adta, mintha belsőleg gyógyítana.

Ami megmaradt bennem és mély benyomást tett rám, az a természet ezen a bolygón. Az a rendkívüli szépség és minden teremtmény harmóniája: növények, állatok, víz, stb. Nem láttam egyetlen felhőt sem, nem esett az eső és vihar sem volt. Minden nyugodt, derűs és minden a helyén volt. Úgy tűnt, hogy minden teremtmény kész volt  találkozni velem, hogy segítsen nekem és segítséget kapjon, mint azok az állatok, akik áldásomat akarták a kölykeikre. Kölcsönös cseréje volt ez a békességnek és a gyengédségnek. Biztosíthatlak titeket, amit láttam az igazán felejthetetlen.

Még egy dolog meglepett: nem láttam a tengert, mintha nem is létezne. Később, Szent Rafael elmagyarázta nekem, hogy a tenger álnok, rejtélyes, az ember soha nem tudja, mit rejteget magában. Ez hasonló a földi ember szívéhez. Az új teremtésben a természet megújul és átalakul, mint az ember. Nem lesznek buktatók vagy félelmetes titkok, nyitott könyv lesz,  az ember képes lesz elolvasni és mélységében megérteni. Ezután az élmény véget ért, és újra a szobámba találtam magam. A következő napon is újra az előző éjjeli élmény tért vissza és imádkozva mondtam köszönetet, hogy  fényt kaptam.

***********************

[1]‪ Lásd a 2013 március elsejei üzenetet, melynek címe: “A pokol kapui nem vesznek erőt rajta” az ezen az oldalon közölt ‪[2]‪ Lásd a 2013. március 17-i  üzenetet, a “Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem,, hanem hogy beteljesítsem.” (Mt 5,17) címűt ezen az oldalon ‪[3]‪  Lásd: “A történelem átírása Első kötet, Isten elméje”  „Fények Exodus 2010, p. 116 kiadás”

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s